Allergia és a csecsemőkori táplálás
Az allergiás betegek számának folyamatos emelkedésében döntő szerepet játszik az örökletes hajlam. Egy allergiás szülő esetében 30-40%, míg ha mindkét szülő allergiás már akár 60-80% is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél is jelentkeznek a tünetek. Az allergia megjelenése több szervet érinthet, jelentkezhet légúti, bőr és gyomor-bélrendszeri tünetekkel. Az allergia kiváltásában számos tényező játszik szerepet, de csecsemő- és gyermekkorban ezek közül az elfogyasztott ételeknek van nagy jelentősége. Gyermekeknél az életkor előrehaladtával is változhatnak a tünetek: a csecsemőkorban jellemző száraz, ekcémás bőr, majd a szilárd ételek bevezetés követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelenhet meg. Allergiára hajlamos gyermeknél a légúti allergia tünetei - amihez asztma is társulhat - rendszerint óvodás-kisiskolás korban jelentkeznek.
Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a túlzott tisztaság is többet árt, mint használ. Az immunrendszer megfelelő érését,- így az allergia megelőzését - a túl steril környezet nem teszi lehetővé. A kisgyermek szervezetének szüksége van találkozásra a környezet baktériumaival, melyek elősegítik a gyermek ellenálló képességének növekedését. Ami az allergia étrenddel történő megelőzését illeti, egységes az állásfoglalás, az eddigi vizsgálatok alapján a szakértők egyértelműen nem javasolják a kismama számára az allergénmentes diétát a terhesség hónapjaiban. A fontos élelmiszerek kizárása csak hiányállapotot idéz elő, az allergia megelőzését nem segíti.
A táplálkozás szerepe azonban mégiscsak kulcsfontosságú az allergia megelőzésében, azonban itt nem a kismamára, hanem a csecsemő táplálkozására kell gondolnunk, a hozzátáplálás időszakára, az ételek bevezetésének megfelelő sorrendjére. Az allergia megelőzés legfontosabb pillére az anyatejes táplálás. Számos kutatás támasztja alá a szoptatás jelentőségét az allergia megelőzésében. A probiotikumok szedése, vagy anyatej hiányában a prebiotikumokkal és probiotikumokkal dúsított tápszerek adása szintén jótékony hatású. Ezen kívül a legfrissebb kutatások tükrében az is kiderült, hogy a D-vitamin pótlás is igen fontos szerepet tölt be a szervezet egészséges működésének biztosításában, illetve az allergiás, asztmás panaszok megelőzésében. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a „napfény-vitamin” az immunrendszer befolyásolásával változtatja meg az ételekre kialakuló reakciót és segítheti elő az orális tolerancia kialakulását. Allergiára hajlamos családokban ezért erre fokozottan ügyelni kell.
Fontos tudni, hogy az anyatejes táplálás képes csökkenteni az új ételekre adott allergiás-reakciók gyakoriságát. Ezért került például a lisztes ételek bevezetésének időpontja a csecsemő 4-6 hónapos korára. A szoptatás idején megkezdett hozzátáplálás során, az anyatej értékes összetevői ugyanis segíthetik a gluténnel szembeni tolerancia kialakítását.
Allergia és táplálkozás
Általánosságban elmondható, hogy táplálkozásunk minden esetben befolyásolja allergiás betegségünket. Az elfogyasztott tápláléknak kiemelt szerepe van a táplálékallergiák esetében, de táplálkozásunk fontos szerepet játszik a keresztallergiák és minden egyéb allergiás betegség lefolyásában is.
Mit egyen az allergiás beteg? A probiotikumok és a prebiotikumok
A bélben normálisan több millió Lactobacillus és Bifidus törzsekhez tartozó baktérium él, fontos szerepük van az emésztésben, a szervezet vitamin-ellátottságában, fokozzák a bélnyálkahártyán keresztüli ellenanyag termelést, megakadályozzák a betegséget okozó káros baktériumok megtelepedését a bélben, védő hatású anyagokat termelnek. Azokat az élelmiszereket, amelyek ezen jótékony hatású bélbaktériumokat élő formában tartalmazzák, probiotikumoknak nevezzük. A prebiotikumok nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek áthaladva a bélcsatornán, annak alsóbb részébe jutva a vastagbélben élő, jótékony hatású bélbaktériumok szaporodását segítik elő. Szerkezetüket tekintve kis súlyú molekulák, amelyek cukrokat tartalmaznak. A prebiotikumok nem csupán a „jó” hatású baktériumok - elsősorban Bifidus és Lactobacillus törzsek - szaporodását segítik elő, hanem olyan anyagok képződését is serkentik, amelyek a probiotikumokhoz hasonlóan a nyálkahártyavédő ellenanyag (immunglobulin A) termelődését fokozzák.
Mely élelmiszerek tartalmaznak pro és prebiotikumot?
Számos élelmiszer tartalmaz probiotikumot, például az élőflórás joghurtok, aludttej, savanyított tejtermékek és egyes húsáruk. Vigyázni kell azonban arra, hogy ezen élelmiszerek csak friss állapotban tartalmaznak megfelelő mennyiségben Bifidus vagy Lactobacillus törzseket. A tartós hűtés közben ugyanis a jótékony baktériumok egy része elpusztulhat. Léteznek étrendi kiegészítők, amelyek kapszulázott formában elegendő mennyiségű probiotikumot tartalmaznak, és minőségüket nem befolyásolja a hűtés.
A prebiotikumokat megtaláljuk a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban, zabpehelyben, búzában, tejben, érett sajtokban, anyatejben, de ezen kívül számos élelmiszer tartalmazza őket. Ezek a lactulózt, fructo-oligoszacharidot, galacto – oligoszacharidot, inulint tartalmazó élelmiszerek. Ezeket bátran fogyaszthatja az allergiás beteg.
Allergia és testmozgás
A közhiedelemmel ellentétben a rendszeres mozgás, a sport az allergiás betegnek is fontos. Ahogy az a római birodalomban is ismert volt: „ép testben ép lélek”, vagyis az egészség megteremtésének, megőrzésének egyik alapvető feltétele a rendszeres mozgás. Ez alól az allergiás betegségben szenvedő egyén sem számít kivételnek, sőt, allergiás betegek is lehetnek élsportolók.
Az allergiát okozó anyagtól és a tünetektől függően más és más sport ajánlott, általánosságban elmondható, hogy ételallergia esetén nincs megkötés, míg bőrkiütéssel járó allergiánál a bőrbetegség korlátozhatja átmenetileg pl. az úszás gyakorlását.
Úszás, búvárkodás, síelés: légúti megbetegedésekben általában ajánlott az úszás, míg a búvárkodás és a síelés esetében a nagyobb levegőnyomás miatt a nyálkahártya duzzanat fokozódhat és rohamot provokálhat. Lovaglás: porallergia esetén, vagy lószőrre allergiásoknál nem ajánlott. Tenisz, baseball, futball, golf: a pollen-érzékenyeknél rohamot válthat ki, főleg ha fűnyírás után közvetlenül végezzük ezeket a sportokat. Korcsolya, hoki: a hideg levegőre érzékeny lehet a nyálkahártya, duzzanat alakulhat ki vagy fokozódhat.
Beltéri sportok (aerobic, testépítés, squash, spinning): végezhető minden allergiás betegnek, ügyelni kell azonban a beltéri környezet előzetes allergénmentesítésére. Ne sportoljunk tehát penészes pincében működő konditeremben! Súlyos allergia esetén legegyszerűbb a már allergénmentesített otthonunkban bármely torna végzése.
Heti három alkalommal végzett 1 – 1,5 órás edzés, vagy napi rendszerességgel végzett 30 – 45 perces mozgás (ez utóbbi legalább heti 1 napos szünettel) elegendő. Ne feledjük, hogy az intenzív séta is sokat segíthet, amennyiben nincs magas pollenkoncentráció és kimehetünk a szabadba. Kerüljük a megerőltetést, ez légúti betegeknél rohamot provokálhat.
Sportoljunk tehát rendszeresen, mértékkel, átgondolva mikor, hogyan, milyen sportot űzünk, ezzel segítve immunrendszerünk működését és általános jó közérzetünk kialakítását.
