Életmód Orvoslás

A több műszakban dolgozókra jellemző alváshiány vagy rendszertelen alvás növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát és az elhízás veszélyét - állítják bostoni kutatók.

A legújabb kutatások szerint a rendszertelen alvás anyagcsere-zavarokat eredményez, ami növeli a krónikus betegségek kockázatát, mint például az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kialakulását, sőt akár halálos kimenetelű is lehet. A hipotézisek bizonyításaként kutatók megvizsgálták, hogy ha az elnyújtott alvás megszakításával egyidejűleg a 24 órás napi körforgást, ciklust is megzavarják, az gyengíti-e a cukorháztartást és az anyagcserét.

A tanulmányban 21 normál testsúlyú személy vett részt: 11 férfi és 10 nő, korukat illetően 11 fiatal (23 +/- 2 év) és 10 idősebb (60 +/- 5 év). A kiválasztás alapfeltétele volt, hogy a tesztet megelőző 3 évben egyikük sem dolgozhatott több műszakban, és az elmúlt 3 hónapban 2-nél több időzónát nem válthattak. Az önként jelentkezőket megkérték, hogy a kutatást megelőző 3 hétben 10 órát töltsenek minden éjjel az ágyban. Ezt követően a résztvevőket 3 hétig laboratóriumi körülmények között figyelték meg. Ebben az időszakban 5-6 órát aludhattak egy 24 órás periódusban. Egy napot pedig 28 órára növeltek, ezzel modellezve egy napi 4 órás időzóna eltolódást. Ez a modell lehetővé tette, hogy a kutatók megfigyeljék az alvás zavarok és a napi ciklus változtatásának együttes hatását. A vizsgálatokat 9 visszaszoktató nappal zárták le.

A krónikus alvási zavarok és a napi ritmus egyidejű változtatása egy normál étrend követése esetén az inzulin kiválasztásban 32%-os visszaesést mutatott, és az ebből eredő magas vércukor néhány esetben elő-cukorbetegséget eredményezett. Ennek eredményeképpen a 3 hét alatt feltárt adatok alapján a résztvevők 1 év alatt átlagban 5,7 kg-ot híznának hasonló alvási körülmények között és napi ritmus mellett. Feltételezve, hogy az étkezésben és az aktivitásban a megfigyelt személyek nem változtatnának, így ez az életvitel könnyen vezethetne cukorbetegséghez és elhízáshoz.

Jelen kutatás - az egészségügyi kockázatok csökkentésére - azt ajánlja a több műszakban dolgozóknak, hogy növeljék az alvási periódusukat és tegyenek meg mindent azért, hogy ciklikussá tegyék napjaikat. A kutatók azt már tudják, hogy az alváshiány hatással van a glükóz anyagcserére, de további kutatások szükségesek ezen változások mértékének, mechanizmusának és dinamikájának megállapításához.

Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC)

Bár a betegség nevét a petefészek elváltozásáról kapta, alapvetően egy hormonális betegségről van szó, amelyre jellemző a férfi nemi hormonnak, az úgynevezett androgénnek a túlsúlya. Ez a hormon normál esetben is jelen van a női szervezetben, de túlzott mennyisége számos kellemetlen tünetet idéz elő a PCO- szindrómás nőkben.

A jellemző panaszok egyike a fokozott szőrnövekedés, mely nem csak a végtagokon, hanem a mellkason és az arcon is jelentkezik. De szintén a túl sok férfi nemi hormonnak köszönhetően gyakran erősen pattanásos bőr és túlsúly jellemzi az érintett nőket.

Az "esztétikai" problémákon túl egyéb tünetek is jelentkeznek. A PCO-szindrómás nők jellemzően vérzészavarral küszködnek. Menstruációjuk a normálisnál sokkal ritkább, vagy egyáltalán nincs. A legtöbb nő emiatt keresi fel orvosát, és az alapos kivizsgálás során derül fény a betegségre.

Hosszabb távon problémát okozhat a meddőség is. A szindróma nevét adó petefészek elváltozás ugyanis úgy alakul ki, hogy a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat képződik. Ez a kéreg megakadályozza az érett pete kilökődését, a tüszőrepedést. Ez által lehetetlenné válik a megtermékenyülés.

A meg nem repedt tüszők maradványaiból alakulnak ki a folyadékot tartalmazó ciszták, ami az ultrahang vizsgálatkor a jellegzetes ún. policisztás ultrahang képet adja.

A betegség rendkívül változatosan zajlik. A számos lehetséges tünet közül nem mindenkinél alakul ki mindegyik. A menstruáció rendszertelensége, vagy teljes hiánya, az elhízás, az aknés bőr, a szőrösödés és a cisztás, esetleg megnagyobbodott petefészkek jelentik a PCOS klasszikus tüneteit, de emellett számos anyagcsere eltérés illetve kóros laborlelet is színesítheti a képet.

Életmóddal a betegség ellen

A gyógyszeres terápia mellett egyre nagyobb teret kap az életmód változtatás is, mellyel a cél az, hogy a beteg megszabaduljon súlyfeleslegétől. Számos vizsgálat szerint ugyanis a PCO-szindrómában szenvedő nők egyharmadában a fogyás önmagában is képes a hormon egyensúly visszaállítására, így a peteérés, tüszőrepedés normalizálására, és segíthet az inzulinrezisztencia felszámolásában is. Így az első és legfontosabb lépés a rendszeres testmozgás beiktatása életünkbe. Másik fontos tényező a helyes táplálkozás.

Kedvező hatású lehet a finomított élelmiszerek kerülése, a cukorfogyasztás mérséklése, a fehér liszt és általában a magas glikémiás indexű ételek, a tartósítószerekben és adalékanyagokban bővelkedő élelmiszerek mellőzése. A tejtermékek, elsősorban a sovány tej, tejsavó fehérje is ronthat az állapoton, mivel megemelheti a vérben az inzulin, valamint az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-I) szintjét. A PCOS-ellenes diéta a glikémiás indexet is figyelembe veszi, mérsékelhető az étrend szénhidráttartalma, és ezt kombinálhatjuk a halakban, omega-3 zsírsavakban gazdag mediterrán étrend javaslataival. Érdemes előnyben részesíteni a hidegen sajtolt olajokat (például az antioxidánsokban gazdag extra szűz olíva olajat), sovány húsból készült ételeket.

Főbb javaslatok:

- Magas glikémiás indexű ételek kerülése, szénhidrátfogyasztás mérséklése és/vagy  szétosztása 4-5 kis étkezésre, zöldségfogyasztás mennyiségének növelése

-  Rendszeres testmozgás (minimum 30 perc naponta)

-  Omega-3 zsírsav bevitel növelése (főként halakkal)

-  Energiabevitel mérséklése napi 500-1000 kcal-val ha fogyás szükséges, vékony hölgyek esetében súlygyarapítás, izomtömeg növelése

-  Stressz kezelő módszerek elsajátítása

-  Dohányzás felfüggesztése

-  Mérsékelt alkoholfogyasztás vagy absztinencia

A hőhullámok és az éjszakai izzadás a leggyakoribb menopauza-tünetek. Kutatók azt vizsgálták, hogy gyakoriságuk, erősségük és tartósságuk csupán a genetikától, vagy egyéb tényezőktől is függ-e.

A változókor az európai nőknél általában 50 év körül kezdődik, tünetei jellemzően 2-5 évig jelentkeznek.

Egy brit kutatásban 10 418, 54-65 éves korú, menopauzán átesett nőt vizsgáltak, akik valamennyien már legalább egy éve nem menstruáltak és hormonpótlásban is részesültek. A tanulmány a hőhullámok és az éjszakai verejtékezés összefüggését vizsgálta az életkorral, a testtömeg index-szel (BMI), a hormonterápiával, a méheltávolítással, az életstílussal és a nők hangulatával.

Kiderült, hogy a nők 86%-a már megtapasztalta a hőhullámokat, és 78%-uk az éjszakai verítékezést is.

Több mint 50%-uknál a kellemetlenségek 3 év múltán is jelentkeztek. A tanulmány megállapította, hogy a tünetek elhúzódó jelentkezése összefüggésben állhat esetleges korábbi méheltávolítással, dohányzással, jelentősebb alkoholfogyasztással, tartós stresszel, depresszióra való hajlammal, az átlagosnál korábban elmaradó menstruációval, sőt még az alacsonyabb iskolázottsággal is.

Szintén meglepő megállapítása a felmérésnek, hogy a nők legalább felénél az utolsó menstruációjuk után 10 évvel még mindig jelentkeztek hőhullámok és verítékezés. Szakértők szerint a tünetek gyakoriságát illetően az életkor nem volt meghatározó, ugyanúgy jelentkeztek az ötvenes és hatvanas hölgyek esetében.

Mivel e két tünet komolyan befolyásolja az életminőséget, elhúzódó ismétlődésük esetén érdemes szakorvossal konzultálni. A tünetek enyhítése érdekében sokat tehetünk az ÉLETMÓD MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL is: Javasolt rendszeresen sportolni, hűvösben aludni, gyakran szellőztetni, stressz-kezelő módszereket elsajátítani és kerülni a túl fűszeres ételeket, kávét, alkoholt és dohányzást.

A megfelelő, személyre szabott életmód kialakításában segít Önnek az Oxygen Medical szakértő csapata.