Életmód Orvoslás

A kor előrehaladtával a kilók elleni küzdelem szélmalomharcnak tűnhet. A huszonévesen még látványos eredményeket hozó diéta az évek múlásával hatását veszti, úgy érezzük a plusz kilóktól már csak a koplalás menthet meg. De hogyan lehetünk karcsúak, fittek a sokadik X után is?

A természet szabályait nem írhatjuk át

Az idő múlásával az alapanyagcsere - az alapvető életfunkciók: szívműködés, légzés, idegi működés biztosításához szükséges energiamennyiség- folyamatosan csökken. A belsőnkben zajló folyamat nyomai külsőnkön is megjelennek. Változatlan étkezési szokások mellett értetlenül állunk a hasunkon domborodó „úszógumi” jelensége előtt, s idővel előfordulhat, hogy a nadrágot is egy számmal nagyobbra kell, hogy cseréljük. A megoldást azonban nem a tápanyag- és vitaminhiányt előidéző drasztikus fogyókúra jelenti.

Természetes, de nem megállíthatatlan folyamat

Az anyagcserét befolyásoló legfontosabb tényezők: a kor, a nem, táplálkozás, fizikai aktivitás és az élvezeti cikkek. A plusz kilók elleni harc egyben az egészséges életmódra való törekvésünket is jelenti, ezért a túlsúly elkerülése érdekében természetesen nem a koffein és a nikotin anyagcsere serkentő hatására építünk. A kor előrehaladtával jelentkező zsírpárnák ellen a legjobb fegyverünk a rendszeres mozgás és a megfelelő étkezés. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Napi fél óra is elég

A legtöbb kutatás fókuszában a túlsúlyos, vagy a már elhízott személyek problémájának megoldása áll. A plusz kilókat azonban megelőzni mindig jóval egyszerűbb, mint a már kialakult súlyfelesleget ledolgozni. A bostoni Harvard Medical School kutatói ezért 34.079 átlagosan 54 év körüli hölgy részvételével végezték el 13 éven át tartó vizsgálatukat, melynek során a testsúly megtartásának lehetséges módszereit kutatták. Az eredmények alapján a napi egy óra testmozgást végző, normál testsúly és BMI értékekkel rendelkező hölgyek a kutatás végéig tartották eredeti testsúlyukat, az ennél kevesebbet mozgó csoport tagjainál azonban a vizsgálat végére súlyfelesleg jelentkezett.

A lényeg: mozogjunk!

Testmozgás alatt nem feltétlenül a megerőltető edzésekre kell gondolnunk. A vizsgálatban résztvevő hölgyek esetében a napi 60 perces mozgás nagy részét olyan hétköznapi tevékenységek biztosították, mint a séta, a kerékpározás, vagy az unokákkal való közös játék. Akik ennél intenzívebb mozgásformát választottak, mint például a könnyű futás, tenisz, vagy úszás, már napi 30 perc mozgással is sikeresen védekeztek a súlyfelesleg megjelenése ellen. Megfelelő táplálkozás és naponta végzett, rendszeres testmozgás mellett tehát az évek múlásával sem kell tartanunk a zsírpárnák megjelenésétől. A túlsúly elkerülésével pedig nem csak szebbek, fittebbek lehetünk, de számos, súlyos elváltozás – szív-és érrendszeri betegség, diabétesz-  kialakulását is megelőzhetjük.

Amíg mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szex hatásos mozgásformának is tekinthető, addig sokak számára nem egyértelmű, hogy a rendszeresen végzett testmozgás jót tesz a szexuális életnek is. Ez utóbbi kielégítő volta pedig magabiztosabbá tesz, javítja az énképet és még az immunrendszert is erősíti.

Jobb kondícióval könnyebb

Egyértelmű, hogy a szexualitás gyakorlásához szükséges a megfelelő kondíció, ennek hiányában ugyanis csökken a teljesítőképesség, az aktus hossza, intenzitása és maga a libidó is. Ha ugyanis az aktussal együtt járó élettani hatások (emelkedő vérnyomás és pulzus, élénkülő vérkeringés, az izmok fokozódó vérellátása) egy fizikailag gyengébb szervezetben játszódnak le, sokkal erősebben kimerítik azt. És ezt még a központi idegrendszerben felszabaduló, boldogságérzést generáló kémiai anyagok sem feledtetik.
A szexualitás egyik fő alapja az egészséges érrendszer. Eredetileg a „kék tablettát” is koszorúér-szűkületre fejlesztették ki, hiszen nitrogén-monoxid tartalma tágítja az artériákat és a kisereket. Tulajdonképpen mellékhatásként fedezték fel, hogy erekciót is képes okozni azoknál, akikben megvan a vágy, de az erek már nem tudnak megfelelő mennyiségű vért pumpálni. A mozgás azzal, hogy fokozza a vérkeringést, növeli az úgynevezett shear-stresszt (áramlási stresszt), ez pedig fokozza az erek tágulékonyságát azáltal, hogy az ér belhártyáját képező sejtek több nitrogén-monoxidot termelnek. Vagyis a rendszeres kardioedzés jó minden olyan állapotra, amely az érrendszer károsodásával jár, így akár természetes „kék tablettaként” hathat.
Ráadásul a mozgás a hormonális- és az idegrendszerhez kapcsolódó szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszert is befolyásolja. A rendszeres edzés hatására ugyanis emelkedik a paraszimpatikus tónus, amely jó hatással van az erekcióra és a hölgyek izgalmi állapotára is.

Milyen tényezők csökkentik a vágyat?

Jónéhány olyan tényező ismert, amely negatívan befolyásolja a libidót és/vagy az ágyban nyújtott teljesítményt. Tehát aki igazán jól szeretné megélni a szexualitását, jobban teszi, ha végiggondolja az életmódját, és felhagy azokkal, amelyek csak rajta múlnak. A vágycsökkentő faktorok:

-  dohányzás (hazánkban közel 5 millió fő dohányzik)

-  alkohol (Magyarországon 1 millióan küzdenek alkoholfüggőséggel)

-  a stresszel való megküzdés nem kielégítő volta

-  kémiai szerek, egyes gyógyszerek, kábítószerek

-  húgy- és ivarszervi betegségek

- akut vagy krónikus betegségek (egy influenza éppúgy elveheti a kedvet, mint a degeneratív kórképek)

-  lelki problémák, pszichés betegségek

Jóga vs. kardioedzés?

Egy német kutatásban azt vizsgálták, hogyan hat a fizikai aktivitás és a jóga a közérzetre, a hangulatra, a stresszel való megküzdésre, a testképre, a szociális kompetenciákra és a szexuális életre. A kutatások során 18 egészséges személlyel végeztettek egy 20 alkalmas gimnasztikai programot és 21-en vettek részt jógatréningen. A résztvevők a kísérlet előtt és után is kitöltöttek egy kérdőívet, amelyből az alábbiak derültek ki:

- Mindkét program növelte a szociális kompetenciák mértékét, vagyis mindenki úgy érezte, a rendszeres mozgásnak hála, jobban boldogul a környezetével.

- A jógázók elmondták, hogy kevésbé érezték magukat feszültnek, fizikálisan és közérzetben is fittebbnek érezték magukat.

- A kardiomozgást végzők közül azok, akik korábban szexuális problémákról számoltak be, a mozgás hatására ezek javulását érzékelték.  

Az egyik legjobb hatású sporttevékenység ebből a szempontból a futás. Ráadásul ez az egyszerűen megvalósítható mozgásforma (amelynek szinte egyetlen fontos kelléke egy jó futócipő) jótékonyan hat a légző- és keringési rendszerre, erősíti az izmokat, fogyaszt és növeli az állóképességet. Ez utóbbi tulajdonság nyilvánvalóan hozzájárul a jó szexhez is, hiszen egy minimum fél órás aktus, ami tartalmaz előjátékot, orgazmust és befejezést, felérhet akár 5 kilométer futással. Egyéb pozitív hatásai közé tartozik, hogy a futáshoz hasonlóan zsírt éget, és jó hatással van a bőr állapotára is.  
Aki pedig a futásnál megtapasztalta, milyen remek érzés, amikor átlendülünk a holtponton, a szerelmével is újra és újra kívánja majd átélni az orgazmust – hiszen a két érzet hasonló kémiai folyamatoknak köszönhetően alakul ki.

A szex mégsem sport

Bár a szexuális tevékenység felérhet egy kiadós testedzéssel, természetesen azt nem lehet állítani, hogy a szex átveheti a sportolás szerepét, ám a kondíció megőrzése szempontjából mindenképpen jó hatású. Bizonyos felmérések szerint a rendszeresen sportolók többször is kívánják a szexet vagy gyakrabban élnek át orgazmust és intenzívebben élik meg saját és partnerük szexuális élményeit. Ez természetesen nem egyenlő azzal, hogy csak a sportolók lennének jó szeretők.  Ugyanakkor nem szabad átesni a ló túloldalára, ne tekintsük csupán kalóriafaló gimnasztikának a szexet, hiszen így kizárólag a teljesítményre koncentrálnánk, ami a dolog lényegét veszi el. A testi és lelki harmónia ebben a kérdésben is döntő jelentőségű.

Próbálkozhatunk multivitaminokkal, étrendkiegészítőkkel, de ha tartósan és a lehető legtermészetesebben szeretnénk szervezetünket ellenállóbbá tenni, a legjobb módszer a mozgás. A titok a rendszerességben és a kitartásban rejlik. 

Az immunrendszer feladata

A szervezet védekező rendszerének fő feladata a káros hatások kiszűrése és „ártalmatlanná tétele”.Vagyis a kiegyensúlyozottan működő immunrendszer segítségével a szervezet képes felismerni egyes külső fertőzéseket és saját beteg sejtjeit is. Tehát egyaránt harcol a baktériumok és vírusok, valamint a tumoros sejtek ellen. Ezen kívül az immunrendszer számos, különböző funkciójú sejtje segítségével irányítja a gyulladásos és védekező funkciókat is. Ezt a finom és bonyolult rendszert erősíti a rendszeres testmozgás. Több vizsgálat is bizonyította, hogy a mozgás még a tumorok kialakulásának valószínűségét is csökkenti. Például a vizsgált 65 ezer, rendszeresen sportoló amerikai nőnél jóval ritkábban fordult elő a változókor után mellrák, mint a nem mozgóknál. Az is bebizonyosodott, hogy a sport csökkenti a vastagbélrák valószínűségét is. Ugyanilyen bizonyított tény, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stroke-ot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti, és a cukorbetegség kialakulására is 30 %-kal kisebb esélyük van a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek, mint az inaktívoknak.  

Rendszeres és nem megerőltető mozgás

Kérdés lehet, hogy mit jelent a rendszeresség ész intenzitás. Általánosságban közepes intenzitású mozgás az, amitől kimelegszünk, szaporán vesszük a levegőt és az anyagcsere 3-6 szorosára nő. Ez egy kevésbé fitt embernél egy tempós séta. Az ajánlásokban legalább ez az intenzitás szerepel. Magas intenzitásnak nevezzük, ha izzadunk, és már majdnem kifogyunk a levegőből, az anyagcsere ilyenkor legalább 6-szorosára gyorsul. Már heti 150 perc mérsékelt intenzitással végzett és /vagy legalább 3-4x20 perc lendületes mozgás bizonyítottan csökkenti a cukorbetegség kifejlődését és jó hatással van az immunrendszer állapotára. Ugyanakkor a kardio edzések mellé érdemes súlyzós edzéseket is beiktatni, hiszen a testtartás, a gerinc és ízületek támogatása ugyanolyan fontos, mint a szív segítése.

Az ízületkímélő úszás

Ha a korábbi lustálkodás után szeretnénk elkezdeni sportolni, jól döntünk, ha az úszást választjuk. Így nem csak a test minden izmát megmozgathatjuk, de erősíthetjük az immunrendszert és növelhetjük az állóképességét is. Ráadásul a víz ellenállása miatt akár 600 kalóriát is égethetünk óránként. Legalább 20 perces megállási nélküli úszásra van szükség ahhoz, hogy elérjük az optimális hatást (és persze minimum 5 perc bemelegítésre és levezetésre). Edzettebbek emelhetik az adagot. Az ismétlődő mozdulatok növelik az izmok rugalmasságát, pozitívan hatnak a gerinc menti izmokra, nyújtják az izmokat és még a pszichés egyensúlyhoz is hozzájárulnak.

Szaunázni nem csak télen lehet

A szaunázás igazi tréning az erek számára és akár passzív testedzésnek is tekinthető. Amikor ugyanis a forró kabinból kilépve a hideg tus alá állunk, a kitágult véredények villámgyorsan összehúzódnak. A szív egyre keményebben dolgozik, hogy megfeleljen a megnövekedett szükségleteknek. Így tehát a szaunázás éppolyan edzés a szívnek, mint a például futás a lábizmoknak. Ráadásul a felgyorsult keringés a verejtékmirigyeket is arra ösztönzi, hogy felszabadítsák a felgyűlt salakanyagokat, így a méregtelenítés is beindul. A thermohatás miatt a bőr anyagcseréje két-háromszorosára fokozódik, a felső hámréteg megduzzad, az elszarusodott bőrsejtek fellazulnak és a zuhany alatt könnyen lemoshatók. A szaunázás ráadásul javítja a közérzetet, edzi az ereket, elűzi a vírusokat, és a stressz oldására is kiválóan alkalmas.

A víz elengedhetetlen

Nem csak szaunázás után fontos, hogy pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, de a szervezet kiegyensúlyozott működésének elengedhetetlen feltétele a bőséges, jó minőségű víz fogyasztása. Amellett, hogy felgyorsítja a bélműködést (így segítve az immunrendszer munkáját), egy német kísérlet bizonyította, hogy a több vizet fogyasztó gyermekek körében kisebb arányban volt jelen az elhízás és annak minden következménye. Felnőtteknél is beválik, ha cukros üdítők helyett vizet isznak, hiszen így nem csak a szervezetüket mossák át, de segítik az idegrendszer és az immunrendszer sejtjeinek működését is.