Életmód Orvoslás

A mellrák a nőket érintő második leggyakoribb daganatos megbetegedés, a bőrrák után. 100 nő közül körülbelül 15-nek van hajlama erre a betegségre. Éppen ezért nagyon fontos tudatában lennünk annak, hogyan csökkenthetjük a kockázatát

Az életmód három pillére

­Attól függetlenül, hogy volt-e a családban mellrákos beteg vagy sem, van néhány olyan életmódbeli tényező, amellyel csökkenthetjük a mellrák rizikóját. Ezek pedig a rendszeres mozgás, a testsúlykontroll és a visszafogott alkoholfogyasztás – áll a New York-i University of Rochester Medical Center tanulmányában. A kutatók 85 ezer, menopauzán átesett nőt vontak be a vizsgálatokba, amelyekben az összefüggéseket térképezték fel.

- Fontos, hogy a nők tudják: a családban öröklődő hajlamot rettenetesen felerősítik az egészségtelen életmódbeli szokások. Persze nehéz pontosan megbecsülni, milyen mértékben hat egy személyre a genetika, a környezet és az életmód, de azt a tanulmányunk is bizonyította, hogy az egészségesebb életet élő nők még akkor is védettebbek, ha a mellráknak van családi előzménye. – nyilatkozta a kutatás egyik vezetője.

A rizikó csökkenthető

Egy 1993-ban indult tanulmánysorozatban olyan 50 és 79 év közti nőket követtek nyomon, akiknek a családjában korábban nem volt 45 év alatti mellrákos megbetegedés. A többieket éppen azért nem vonták be a kutatásba, mert azt szerették volna látni, hogy csupán a táplálkozás, a mozgás és az alkoholfogyasztás milyen hatással van a mellrák kialakulására.

Ezek után két csoportra osztották a résztvevőket: olyanokra, akiknek a családjában volt 45 év felett kialakuló mellrák, és akiknek nem. Ezek után különböző kisebb csoportokat alkottak, aszerint, ki mennyire tartotta be a szakemberek által tett életmódbeli ajánlásokat.

Az ajánlások így szóltak:

-  Legalább 20 perc közepesen intenzív testmozgás a hét minimum öt napján

-  Normális testsúly

-  Legfeljebb egy adag alkohol naponta (nőknél ez kb.1 deci bor)

Miután 5,4 évig követték a résztvevőket, a következő megállapításokra jutottak:
- Azoknál a nőknél, akiknek a családjában volt 45 év felett kialakult mellrák, de teljesen betartották az életmódprogramot, 1000 nőből 5,94-nél fedeztek fel rákot évente.

- Azoknál, akiknél szintén volt családi érintettség, és csak részben tartották be az ajánlásokat 1000 nő közül 6,97 lett beteg.
- A családi előzmények nélküli nők közül, akik minden ajánlást betartottak, évente 1000 hölgyből 3,51-nél diagnosztizáltak mellrákot.

- A családi előzmény nélkül élő, de a programot csak részben követő nők közül 4,67 betegedett meg évente az 1000-es mintából.
Az eredményekből kiderül, hogy a helyes életmód akkor is nagyobb védettségséget ad a mellrák ellen, ha van erre genetikai hajlam és akkor is, ha nincs.

Az orvosoknak is ismerniük kell az eredményeket

A nőknek és az orvosoknak is tudatában kell lenniük annak, hogyan lehet csökkenteni a betegség kockázatát. Különösen azoknak kell felhívni a figyelmét a rendszeres mozgás, a táplálkozás és a visszafogott alkoholfogyasztás jelentőségére, akiknek a családjában már előfordult ez a daganatos betegség. Annak ellenére viszont, hogy leginkább a menopauzán már átesett korosztály a veszélyeztetett, a jóval korábban bevezetett egészséges életmód természetesen növelheti a védettséget.

A szinte járványszerű elhízás az egészségügy egyik legnagyobb kihívása, és gyakorlatilag az utolsó órákban járunk, amíg tehetünk valamit a jelenség ellen. A mozgásszegény ülő életmód és az ezzel összefüggésben megjelenő túlsúly számos betegség forrásának vagy rizikófaktorának bizonyult.

A vesekő kialakulása az elhízással is összefügg

2007 és 2010 közt megduplázódott az amerikaiak közt a vesekövesség előfordulása. Az ebben a három évben megkérdezett több, mint 12 ezer ember közül 8,8 százaléknak volt veseköve. Ez azt jelenti, hogy míg 1994-ben 20 ember közül csak egy küzdött ezzel a betegséggel, addig 2010-ben már 11 személyre jutott egy veseköves. A felmérések ugyanakkor nem csak a vesekő jelenlétére kérdeztek rá, hanem más adatokra is, így például a magasságra és a testsúlyra. Az eredmények birtokában a kutatók úgy találták, hogy az elhízás, a cukorbetegség és a köszvény mind növelik a vesekő kialakulásának esélyét.
Ezeket a megállapításokat mindenképpen figyelembe kell venni a betegségek kezelésénél, és még inkább a megelőzésnél. Jelenleg az orvoslás vesekő esetén elsősorban magukra a kövekre koncentrál, az életmódról pedig szinte megfeledkezik. Holott a szívbetegségeknél sem elég, ha kizárólag a fájdalmat szüntetjük meg, mindenképpen törekedni kell a kockázati tényezők – így a dohányzás, a magas koleszterinszint és vérnyomás – kiküszöbölésére is. Mivel a vesekő következményei a fájdalmon kívül is súlyosak lehetnek, akár a vese is elzáródhat, mindenképpen a megelőzésre kellene törekedni – elsősorban életmódváltással.   

A megoldás a mozgás és az egészséges életmód

Az életmódváltás egyik alapeleme a mozgás, kell, hogy legyen – természetesen a szakorvosi ellenőrzések és szükség esetén kezelés mellett. A fizikai aktivitás ugyanis bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, amelyeket érdemes sorra venni.
- Elhízás: a mozgáshiány miatt sokkal több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk. Az életkor növekedésével egyébként is növekvő testsúly a mozgással kordában tartható, így – többek közt – a vesekő kockázata is csökken.
- Kardiovaszkuláris betegségek: az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stoke-ot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti.
- Cukorbetegség: a korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. Kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 %-kal kisebb esélyük van, mint az inaktív embereknek.
- Rák: a fizikailag aktív személyeknek 40 %-kal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák-kockázatuk, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.
- Lelki hatások: a mozgás csökkenti a depresszió esélyét, segít a stresszes való megküzdésben, a gyerekeknek jó lehetőséget ad a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig javul az önértékelése a mozgás által. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.
Az optimális mozgásforma, táplálkozás, kiegészítő gyógymódok és természetesen a szakszerű kezelés ma már komplex életmód programok formájában is elérhetők az Oxygen Medicalban, így akár már meglévő betegségek esetén is személyre szabottan segíthető a gyógyulás. 

Testösszetétel vagy BMI?

Az egészségi kockázatok szempontjából sokkal pontosabb mutató a testzsír- (azon belül is a zsigeri zsír) százalék, mint a BMI érték. A zsigeri zsírok arányának csökkentésével sokat tehetünk egészségünk megóvásáért.

Sokan nincsenek tudatában annak, hogy a hájas pocak ugyanakkora kockázatot jelent a koszorúér-betegség szempontjából, mint a magas koleszterinszint vagy a napi egy csomag elpöfékelt cigaretta. Azoknak az embereknek pedig, akik koszorúér-betegségben szenvednek, és egyre szélesedik a derekuk, kétszer akkora az esélyük a végzetes kimenetelre, még akkor is, ha a testtömeg-indexük (BMI) a normál tartományban van.

Ezekre a következtetésre jutott a Mayo Klinika kutatása, amelyben közel 16 ezer embert vizsgáltak meg. A tudósok szerint azonban a probléma mélyebb ennél, és közel sem csak a látható zsír jelenti a veszélyt. Az úgynevezett viszceláris (zsigeri) zsírok azok, amelyek a hasüregben helyezkednek el és körülveszik a belső szerveket. Ezek a zsírok jóval aktívabbak az anyagcserében, ráadásul gyulladásos faktorokat, és más anyagokat is termelnek, amelyeknek negatív hatásai vannak az egészségre. Következményként megjelenhet például szívbetegség, magas vérnyomás, stroke, 2-es típusú diabetes, metabolikus szindróma, alvási zavarok és a rák bizonyos fajtái.

Felejtsük el a BMI-t!
Az általános vélekedéssel szemben ilyen szempontból nem a BMI a legjobb mérőszám, hiszen sok embernek normál BMI mellett is magas a viszceláris zsír-aránya. A BMI csupán a testmagassághoz viszonyított súly mutatója.

Sokkal jelentősebb mérőszám a testzsír-százalék, amelynek mérése a személyre szabott életmódprogramok egyik kiinduló pontja.

A nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány a problémák gyökere, amely a zsigeri- és bőr alatti zsírok mennyiségét is növeli. Ehhez csak hozzájárul a magas stressz-szint, mivel fokozza a kortizol hormon termelődését, ami miatt a máj többlet cukrot termel. A cukor pedig éhségérzetet generál, vagyis következményképpen még többet eszünk, vagyis egyre több zsír rakódik ránk. A kör bezárult.  

Az elérhető megoldás

Biztonságos és hosszútávú megoldás megfelelően kialakított életmóddal érhető el, aminek része a helyesen összeállított táplálkozás, a személyre szabott mozgásprogram, és a hatékony stressz-kezelés. A személyre szabott életmódprogramok összeállításában, és irányításában segít Önnek az Oxygen Medical szakképzett csapata.