Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Öröklődik a mozgásszegény életmód következménye?

Amikor pizzásdobozzal az ölünkben elterülünk a kanapén, és arra gondolunk, hogy inkább megnézünk egy sorozatot, és kihagyjuk a héten az edzést, akkor jusson eszünkbe: szervezetünk piszkosul mérges lesz ránk. Lehet, hogy nem a hétvégén durcizik be, lehet, hogy nem is idén, de hogy egyszer megbosszúlja magát minden hibánk, arra nyugodtan fogadhatunk.

Az emberek egy része persze rájön, hogy ez az út nem járható, és elindul egy új úton; mások hosszú külső ráhatás után a szeretteik érdekében és nyomására változnak meg. Azoknak pedig, akik még mindig a kifogásokat keresik, egy nagyon, nagyon rossz hírrel kell szolgálnunk: eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a fizikai inaktivitással/aktivitással úgynevezett epigenetikai változások jönnek létre a szervezetben, melyek bizonyos százalékban örökölhetők is.

Igen, ez azt jelenti, hogy a lustaságunk levét nemcsak mi, hanem utódaink is megisszák.

Növesszünk sörhasat, vagy engedjünk utat a testünket sanyargató zsírrétegnek, és máris rossz pontot szereztünk mint jövendő szülő. Persze, aggódni nem kell, hogy a gyámhatóság ezért előre megfoszt minden apai vagy anyai jogunktól, de legtöbbünket igenis érdekli, hogy sok más mellett ily módon is felelősek vagyunk utódainkért.

Maga a megfigyelés, mely szerint az ember a saját életmódjával hatással van a leszármazottakra, már az 1800-as évek elején felmerült, amikor is Jean-Baptiste Lamarck leírta, hogy az élőlények továbbörökíthetik egyedi életük során szerzett tulajdonságaikat az utódoknak.

Ez, kérem szépen, evolúció, de minimum fejlődés. Néha rossz, néha jó irányba.

Az epigenetikus öröklődés molekuláris alapjait az elmúlt évtizedekben sok élőlényen tanulmányozták. Bár az ember még nem került sorra, azt sikerült kideríteni, hogy a változások kellő pontossággal és gyakorisággal öröklődnek át egyik sejtről a másikra, sőt, néha egyik szervezetről a másikra is.

Az epigenetikával az elmúlt években több ezer tudományos közlemény és számtalan konferencia foglalkozott, az egyik legfontosabb kutatási eredményt végül a John Hopkins Egyetem Orvosi Karának Epigenetikai Központja publikálta. A kutatók önkéntesek genetikai örökítőanyagának mintázatát vizsgálták.

Mivel az alapfeltevés szerint a környezeti hatások, illetve az öregedés hatására mennek végbe az epigenetikai változások, az egyéni génmintázatnak módosulnia kell az évek folyamán. Ezért a tudósok először ugyanazokat az egyéneket vizsgálták meghatározott időközönként, és a vizsgált alanyok körülbelül harmadánál tapasztaltak változást a DNS módosulásában. Ezzel pedig sikeresen bizonyították, hogy az epigenetikus mintázat változik az életkorral.

A kutatócsoport a mintázatok átörökítését is vizsgálta, és hasonlóan az előző vizsgálatokhoz, itt is kimutatták a génmintázat időbeli változását, ráadásul a változások iránya a családtagok között azonos irányú volt.

A kutatók által közölt tanulmány szerint bebizonyosodott, hogy az epigenetikus változások öröklődnek.

Következtetésként tehát elmondható, hogy sok más mellett az életmód is jelentősen befolyásolja az életminőséget, valamint meghatározója lehet különböző betegségek kialakulásának, vagy éppen a hosszú, egészséges életnek generációkon keresztül.

0 Tovább

Rizikófaktor: Fizikai inaktivitás

Kevés "régi bölcsesség" téved akkorát, mint az, amelyik szerint a lustaság félegészség. A lustaságot nemcsak a főnökünk és a családunk nem tolerálja, de még a szervezetünk sem, mégis egyre több hír szól arról, hogy a magyar emberek nagy része nem fordít elég időt és persze energiát a megfelelő mennyiségű testmozgásra.

A modern társadalmakban a fizikai inaktivitás az egyik legkiterjedtebb rizikófaktor, és a hétköznapi emberek csak most kezdenek ráébredni, hogy minden betegség előfordulásában komoly szerepet játszik. Heti 150 percnél kevesebb kardio edzés például már több mint kockázati tényező, hiszen megnöveli a szív- és keringési betegségek, az Alzheimer-betegség, a kettes típusú cukorbetegség, valamint a metabolikus szindróma előfordulását.

A kifogásokat keresőknek kifejezetten rossz hír, hogy ezeket humán és laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatok is alátámasztják.

Az inaktivitás miatt felgyűlt hasi zsír szisztémás gyulladás forrása, ami inzulinrezisztenciához, érelmeszesedéshez, és akár tumor növekedéséhez is vezet. Ezzel szemben számos tanulmány és cikk foglalja össze azokat az eredményeket, amelyek hitelesen bizonyítják a rendszeres testmozgás jótékony, halálozási kockázatcsökkentő-, valamint az átlagélettartamot növelő hatását, illetve számos betegség kialakulásában közrejátszó preventív hatását.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a rendszeres testedzés hozzájárul a lipid értékek javulásához, megakadályozza az elhízást, javítja az általános közérzetet, növeli a munkateljesítményt, vagy éppen csökkenti a csontozat és izomzat sérülési kockázatát.

 

A rendszeres fizikai terhelés hatására javul a vérkeringés is, így nő a szívizmok oxigénellátottsága, a szív teljesítóképessége, és erősebb, hatékonyabb összehúzódásra lesz képes.

A fokozott fizikai aktivitás értágító típusú anyagok felszabadulásával jár, ennek köszönhetően a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek megelőzésében is kiemelkedő szerepe van, sőt, ne felejtsük el azt is, hogy a szervezet inzulinműködésére is jó hatással van. A tréning során fokozódik az inzulinérzékenység, ami jelentősen hozzájárul a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzéséhez.

Ma már természetesnek tekinthető, hogy a kardio-respiratórikus rendszer, az endokrin rendszer és a többi szervrendszer kifogástalan működéséhez szükséges a rendszeres testmozgás.Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a vezető halálokként szereplő betegségek többsége összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal, valamint az elhízással.

Köztudott, hogy az aerob fizikai aktivitás javítja az anyagcsere funkciókat, megnöveli a mitokondriumok (légzési „sejtszervecskék”) számát, és az oxidatív enzimek aktivitását a vázizomban, így hatékonyabb szabályozást alakít ki az egész szervezetben. Továbbá fokozza a mitokondriális biogenezist (mitokondriumok képződését), hatékonyan eliminálja/javítja az estleges fehérje sérüléseket, génmutációkat,- ez által csökkenti bizonyos degeneratív betegségek kialakulásának kockázatát, és lassítja az öregedési folyamatokat.

 

0 Tovább

Életmód Orvoslás az RTL Klubon

Az Oxygen Medical humánkineziológusát, Hart Nikolettet kérdezte az RTL Klub - fókuszban az Életmód Orvoslás és az állapotfelmérés.

0 Tovább

Életmód Orvoslás

blogavatar

A civilizált világban a legnagyobb problémát jelentő betegségek többsége életmód-alapú. Az Életmód Orvoslás a különböző egészségügyi problémák kezelésében kínál étkezésen, mozgáson, stressz-menedzsmenten és más életmód tényezőkön alapuló kezelést.
- Testsúlycsökkentés
- EgészségPontok
- Életmód Orvoslás
- énEgészségem