Életmód Orvoslás

Sokat lehet hallani a médiában a szabadgyökökről, de nem igazán tudjuk, hogy mik is ezek, és miben rejlik titkuk, szerepük fontossága.

Ez a cikk ebben a témakörben próbálja eligazítani az olvasókat.

Kevesen tudják, hogy az anyagcsere folyamatok/energiatermelés során olyan reaktív molekulák képződnek, melyek a mitokondriumból (légzési „sejtszervecskéből”) kiszabadulva oxidációs folyamat révén károsíthatják a sejtalkotó fehérjéket, nukleinsavakat, valamint zsírokat. Ezeket a molekulákat nevezzük szabadgyököknek.

Keletkezésük természetes folyamat, amit az egészséges szervezet jól működő védekező rendszere kompenzálni képes, így fent tud tartani egy megfelelő egyensúlyt a meghibásodás, és a javítás között. Ha az egyensúly felborul, és a szabadgyökök mennyisége bizonyos szint fölé emelkedik, egy idő után visszafordíthatatlan molekuláris károsodások jönnek létre, ami hosszútávon súlyos sejt degenerációhoz, vagy sejthalálhoz vezethet.

Köztudottan a fehérjék oxidációja az egyik legfontosabb formája az oxidatív károsodásoknak. Az ilyen fehérjék felhalmozódása a szervezetben rontja az enzim funkciókat, sejt toxicitást idéz elő, ezáltal gyorsítja az öregedési folyamatokat. A kor előrehaladtával, a szabadgyökök több mutáns fehérjét eredményeznek, melyek az évek során hibák tömkelegét halmozzák fel.

Hatással leginkább az oxigén-függő szervekre, szövetekre van, úgy mint az agy, a szív, az izmok és a vese. Ennek kapcsán alakulnak ki olyan degeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór, Alzheimer-kór és a koszorúér megbetegedések.

Szoros összefüggés van az anyagcsere-folyamatok és szabadgyök képződése között, és az egyik kapcsolat a két rendszer között valószinűleg a sirtuin fehérje család.

A légzési láncból „kiszökő” reaktív szabadgyökökkel szembeni védekezésre a szervezetnek van egy genetikailag kódolt antioxidáns rendszere, mely közvetlen, hatékony segítséget biztosít a kártékony elemek gyors eliminálására.

Saját antioxidáns rendszerünk  hatékonysága nagymértékben fejleszthető megfelelő életmóddal: rendszeres fizikai aktivitással, kiegyensúlyozott-, változatos táplálkozással, valamint stressz-kezeléssel.

Természetesen a legjobban működő semlegesítő rendszerek mellett is maradnak károsító gyökök, melyek szerkezeti-, illetve funkcióbeli változásokat hoznak létre a különböző fehérjékben, zsírokban, vagy akár a DNS-ben, ezzel előmozdítva az elkerülhetetlen öregedési folyamatokat.

Amikor pizzásdobozzal az ölünkben elterülünk a kanapén, és arra gondolunk, hogy inkább megnézünk egy sorozatot, és kihagyjuk a héten az edzést, akkor jusson eszünkbe: szervezetünk piszkosul mérges lesz ránk. Lehet, hogy nem a hétvégén durcizik be, lehet, hogy nem is idén, de hogy egyszer megbosszúlja magát minden hibánk, arra nyugodtan fogadhatunk.

Az emberek egy része persze rájön, hogy ez az út nem járható, és elindul egy új úton; mások hosszú külső ráhatás után a szeretteik érdekében és nyomására változnak meg. Azoknak pedig, akik még mindig a kifogásokat keresik, egy nagyon, nagyon rossz hírrel kell szolgálnunk: eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a fizikai inaktivitással/aktivitással úgynevezett epigenetikai változások jönnek létre a szervezetben, melyek bizonyos százalékban örökölhetők is.

Igen, ez azt jelenti, hogy a lustaságunk levét nemcsak mi, hanem utódaink is megisszák.

Növesszünk sörhasat, vagy engedjünk utat a testünket sanyargató zsírrétegnek, és máris rossz pontot szereztünk mint jövendő szülő. Persze, aggódni nem kell, hogy a gyámhatóság ezért előre megfoszt minden apai vagy anyai jogunktól, de legtöbbünket igenis érdekli, hogy sok más mellett ily módon is felelősek vagyunk utódainkért.

Maga a megfigyelés, mely szerint az ember a saját életmódjával hatással van a leszármazottakra, már az 1800-as évek elején felmerült, amikor is Jean-Baptiste Lamarck leírta, hogy az élőlények továbbörökíthetik egyedi életük során szerzett tulajdonságaikat az utódoknak.

Ez, kérem szépen, evolúció, de minimum fejlődés. Néha rossz, néha jó irányba.

Az epigenetikus öröklődés molekuláris alapjait az elmúlt évtizedekben sok élőlényen tanulmányozták. Bár az ember még nem került sorra, azt sikerült kideríteni, hogy a változások kellő pontossággal és gyakorisággal öröklődnek át egyik sejtről a másikra, sőt, néha egyik szervezetről a másikra is.

Az epigenetikával az elmúlt években több ezer tudományos közlemény és számtalan konferencia foglalkozott, az egyik legfontosabb kutatási eredményt végül a John Hopkins Egyetem Orvosi Karának Epigenetikai Központja publikálta. A kutatók önkéntesek genetikai örökítőanyagának mintázatát vizsgálták.

Mivel az alapfeltevés szerint a környezeti hatások, illetve az öregedés hatására mennek végbe az epigenetikai változások, az egyéni génmintázatnak módosulnia kell az évek folyamán. Ezért a tudósok először ugyanazokat az egyéneket vizsgálták meghatározott időközönként, és a vizsgált alanyok körülbelül harmadánál tapasztaltak változást a DNS módosulásában. Ezzel pedig sikeresen bizonyították, hogy az epigenetikus mintázat változik az életkorral.

A kutatócsoport a mintázatok átörökítését is vizsgálta, és hasonlóan az előző vizsgálatokhoz, itt is kimutatták a génmintázat időbeli változását, ráadásul a változások iránya a családtagok között azonos irányú volt.

A kutatók által közölt tanulmány szerint bebizonyosodott, hogy az epigenetikus változások öröklődnek.

Következtetésként tehát elmondható, hogy sok más mellett az életmód is jelentősen befolyásolja az életminőséget, valamint meghatározója lehet különböző betegségek kialakulásának, vagy éppen a hosszú, egészséges életnek generációkon keresztül.

A nyár közepén még sokan szeretnének megszabadulni a fölös kilóiktól, ezért különféle gyorsdiétákhoz folyamodnak. Holott a koplalásnak és a csodát ígérő termékeknek gyakran több káruk van, mint hasznuk. Hart Nikolett, az Oxygen Medical humánkineziológusa a hosszútávú fogyás titkairól és hasznos „trükkökről” beszélt.
A jojó-effektus a szervezet „okos” válasza.

A legtöbb villámkúrával az a baj, hogy a drasztikus megvonások csak rövid távon hoznak eredményt – igaz, akkor látványos lehet -, hosszútávon az esetek döntő többségében azonban megjelenik a jojó-effektus, vagyis a gyors visszahízás.

Ennek hátterében az „okos” szervezet reakciója áll. Ugyanis, amikor a szervezet azt érzi, hogy kevesebb kalóriához jut, magasabb hatásfokra kapcsol és igyekszik minél több kalóriát elraktározni az ínség miatt. Ezért, amint visszaállunk a normál kalória-bevitelre, azt tapasztaljuk, hogy jobban hízunk, mint korábban. Ráadásul az emberek többsége kifejezetten egészségtelenül diétázik, így akár komolyan is árthat a szervezetének. Erre utaló figyelmeztető jelek például a rossz közérzet, a depresszió, a hajhullás, a köröm töredezése, a bőrproblémák.

Az anyagcsere felgyorsítható

Az átgondolatlan fogyókúrákba tehát nem érdemes belemenni, van azonban néhány olyan „trükk”, amelyek kissé felgyorsíthatják az anyagcserét, így hatékonyabbá tehetik a megreformált életmódot. Íme, néhány hasznos tipp:

   • Reggelizzünk!
Ha kihagyjuk a reggeli első étkezést, lelassul az anyagcserénk, és tápanyag híján a szervezetünk nem tud optimálisan működni. Ezért érdemes egy kis időt szánni a reggelire, amely ideális esetben fehérjét is tartalmaz. Ez ugyanis aktiválja a noradrenalin termelését, ezáltal növeli a szívverést és fokozza az éberséget. Ráadásul a fehérjét lassan emésztjük meg, így a vércukor- és energiaszintünk stabil marad.

   • Aludjunk eleget!
Mivel a kialvatlan, fáradt szervezet anyagcseréje lassul, óhatatlanul is több zsír halmozódik fel a bevitt táplálékból. Tehát érdemes odafigyelni, hogy legalább 7 órát aludjunk minden nap.

   • A munka mellett is mozogjunk!
A napi 8-10 órás ülés nem csak lelassítja a zsírégetést, de hosszú távon mozgásszervi problémákat is okozhat. Amikor csak lehet, álljunk fel és járkáljunk, például telefonálás közben, így kissé felfokozhatjuk az anyagcserét.

   • Oldjuk a stresszt!
A stressz miatti alváshiány és az evési-kényszer hatással lehet a pajzsmirigyünkre is, amely olyan hormonokat termel, melyek szabályozzák az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a szívritmust és számos szervet. Innen pedig egyenes az út a súlygyarapodáshoz és /vagy a depresszióhoz. A megfelelő stresszoldó módszerek – elsősorban a mozgás – tehát nem csak fogyasztanak, de a pajzsmirigyet is optimális működésre késztethetik.

Kúra helyett életmód

Egyre többen elfogadják, hogy a fogyókúrák helyett életmódváltásra van szükség! Hosszú távú eredményt csak az hoz, ha új elvek és étrend szerint, új időbeosztással élünk, hogy a rendszeres mozgás is beleférjen a mindennapokba.

A személyre szabott életmód-program azoknak is segíthet, akik már sokszor, sokféle módon próbáltak fogyni – hangsúlyozza Hart Nikolett, az Oxygen Medical humánkineziológusa. Miután ezt a programot csakis a gondos állapotfelmérésre lehet alapozni, így kizárhatóak a kockázati tényezők és kiderülhet, mi a legoptimálisabb edzés- illetve étrend. Onnantól már „csak” kitartásra van szükség, az eredmény pedig biztosan várható.