Életmód Orvoslás

Kevés "régi bölcsesség" téved akkorát, mint az, amelyik szerint a lustaság félegészség. A lustaságot nemcsak a főnökünk és a családunk nem tolerálja, de még a szervezetünk sem, mégis egyre több hír szól arról, hogy a magyar emberek nagy része nem fordít elég időt és persze energiát a megfelelő mennyiségű testmozgásra.

A modern társadalmakban a fizikai inaktivitás az egyik legkiterjedtebb rizikófaktor, és a hétköznapi emberek csak most kezdenek ráébredni, hogy minden betegség előfordulásában komoly szerepet játszik. Heti 150 percnél kevesebb kardio edzés például már több mint kockázati tényező, hiszen megnöveli a szív- és keringési betegségek, az Alzheimer-betegség, a kettes típusú cukorbetegség, valamint a metabolikus szindróma előfordulását.

A kifogásokat keresőknek kifejezetten rossz hír, hogy ezeket humán és laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatok is alátámasztják.

Az inaktivitás miatt felgyűlt hasi zsír szisztémás gyulladás forrása, ami inzulinrezisztenciához, érelmeszesedéshez, és akár tumor növekedéséhez is vezet. Ezzel szemben számos tanulmány és cikk foglalja össze azokat az eredményeket, amelyek hitelesen bizonyítják a rendszeres testmozgás jótékony, halálozási kockázatcsökkentő-, valamint az átlagélettartamot növelő hatását, illetve számos betegség kialakulásában közrejátszó preventív hatását.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a rendszeres testedzés hozzájárul a lipid értékek javulásához, megakadályozza az elhízást, javítja az általános közérzetet, növeli a munkateljesítményt, vagy éppen csökkenti a csontozat és izomzat sérülési kockázatát.

A rendszeres fizikai terhelés hatására javul a vérkeringés is, így nő a szívizmok oxigénellátottsága, a szív teljesítóképessége, és erősebb, hatékonyabb összehúzódásra lesz képes.

A fokozott fizikai aktivitás értágító típusú anyagok felszabadulásával jár, ennek köszönhetően a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek megelőzésében is kiemelkedő szerepe van, sőt, ne felejtsük el azt is, hogy a szervezet inzulinműködésére is jó hatással van. A tréning során fokozódik az inzulinérzékenység, ami jelentősen hozzájárul a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzéséhez.

Ma már természetesnek tekinthető, hogy a kardio-respiratórikus rendszer, az endokrin rendszer és a többi szervrendszer kifogástalan működéséhez szükséges a rendszeres testmozgás.Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a vezető halálokként szereplő betegségek többsége összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal, valamint az elhízással.

Köztudott, hogy az aerob fizikai aktivitás javítja az anyagcsere funkciókat, megnöveli a mitokondriumok (légzési „sejtszervecskék”) számát, és az oxidatív enzimek aktivitását a vázizomban, így hatékonyabb szabályozást alakít ki az egész szervezetben. Továbbá fokozza a mitokondriális biogenezist (mitokondriumok képződését), hatékonyan eliminálja/javítja az estleges fehérje sérüléseket, génmutációkat,- ez által csökkenti bizonyos degeneratív betegségek kialakulásának kockázatát, és lassítja az öregedési folyamatokat.

Az Oxygen Medical humánkineziológusát, Hart Nikolettet kérdezte az RTL Klub - fókuszban az Életmód Orvoslás és az állapotfelmérés.

A világ, amelyben élünk, folyamatosan változik, és néha rá kell jönnünk, hogy a régi bölcsességek új értelmet nyernek. A hagyományos orvoslás mellett pontosan az ilyen változások miatt kezd teret nyerni az Életmód Orvoslás, mely az egészségügyi problémák kezelésére megfelelő táplálkozáson, fizikai aktivitáson, stressz-menedzsmenten és más életmódtényezőkön alapuló kezelést kínál.

Az Életmód Orvoslás a szervezet öngyógyító képességére alapoz.

Mind tudjuk, hogy a mozgás és a helyes táplálkozás milyen sokat számít egészségünk megőrzésében, azonban sokan elfelejtik, hogy a harmonikus hétköznapokhoz sok más mellett stresszmentes életre is szükségünk van (hiszen a betegségek nagy részét a stresszes állapotnak köszönhetjük).

A civilizált világban a legnagyobb gondokat jelentő betegségek többsége életmód-alapú: cukorbetegség, rák és rosszindulatú daganatok, érelmeszesedés, magas vérnyomás, elhízás, szívinfarktus, agyvérzés, csontritkulás és allergia. Gondoljunk csak arra, hogy a magas vérnyomásos betegeknél egészséges étkezéssel a vérnyomás három hét alatt 11,4 Hgmm-rel csökkenthető.

Amikor felmérjük állapotunkat, és találkozunk a problémákkal, csak akkor ébredünk rá, hogy az egészséges élethez többre van szükség a bulvárlapokban szajkózott divatos diétáknál, fogyókúráknál.

Életmódot kell váltanunk.

Egy komplex életmódváltás (táplálkozás, fizikai aktivitás, dohányzásról történő leszokás, stressz-kezelés, pszichés támogatás, stb.) öt év alatt a szűkült koszorúerek relatív tágulását, a koszorúér-elzáródásból adódó szívproblémák gyakoriságának 60 százalékos csökkenését eredményezi.

Mielőtt arra gondolnánk, hogy a világújdonságnak számító Életmód Orvoslás szöges ellentétben áll a nálunk megszokott, úgynevezett nyugati típusú gyógyítással, le kell szögezni, hogy a két terület szorosan együttműködik, hiszen a cél közös. Eltérést leginkább a szemléletben, részben pedig a tartalomban kell keresni.

Az Életmód Orvoslás életmódból adódó okokat és problémákat kezel, és szükséges a páciens aktív részvétele. A változás, a javulás a pácienstől függ, az eredményesség az ő hozzáállásán alapul. A fő figyelem a megfelelő életvezetésre koncentrál, a gyógyszer leginkább kiegészítés.

Ha sikerül végigvinni egy programot, és sikerül gyökeresen megváltoztatni egy helytelen életmódot, gyógyulás és javulás várható, de csak akkor, ha mi, résztvevők is akarjuk és teszünk érte.

Az Életmód Orvoslásnak ez is célja: tegyünk azért, hogy szeretteinket újra és újra egészséggel ajándékozhassuk meg.