Életmód Orvoslás

A teloméra elmélet

A legújabb – és 2009-ben Nobel-díjjal jutalmazott - kutatások szerint létezik bennünk egy genetikai óra, amely nem más, mint a kromoszómák vége, az úgynevezett teloméra régió. Az ehhez kapcsolódó öregedési teória a teloméra-elmélet, ami német kutatások által egy újabb aspektussal gazdagodott. A teloméra, a mozgás és a fiatalság megőrzésének titkairól dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője beszélt.

A legjobb fiatalító kúra

A telomérát úgy kell elképzelni, mint a cipőfűző végére erősített műanyag védőkupakot. Ahogy a kupak a fűzőt, úgy védi a teloméra is a DNS-t a kromoszómák végén. Úgy tűnik, a telomérában rejlik az öregedés kulcsa, ugyanis amikor a teloméra megrövidül, a sejt elkezd öregedni és végül elpusztul. Vagyis, ha meg tudjuk védeni a teloméra hosszát, az lelassíthatja az öregedést. És most a kutatók megtalálták ennek a legtermészetesebb módját: a hosszútávú fizikai aktivitást! Vagyis a drága kozmetikai készítmények és a plasztikai sebészet helyett sokkal olcsóbb és egészségesebb fiatalítókúrát is választhatunk: a mozgást.

A Homburgi egyetem tudósai megmérték jelenleg is aktív, 20 év körüli futók, egykori, most 50 év körüli atléták és nem dohányzó, de nem is mozgó hasonló korú személyek teloméra-hosszúságát. Az eredmények bebizonyították, hogy a rendszeres és kitartó edzés aktivál egy telomeráz nevű enzimet, amely megállítja a teloméra rövidülését. Ennek hatása megfigyelhető volt az idősebb atlétáknál, náluk ugyanis sokkal kisebb mértékű volt a rövidülés. Vagyis – bár az  öregedés folyamata elkerülhetetlen – a fizikai aktivitással sokkal tovább lehetünk „örök fiatalok”.

Életmódunk lenyomata

A California Egyetem pszichiátria professzora, dr. Elissa Epel megfogalmazása szerint a teloméra hosszáról azt feltételezhetjük, hogy az életünk során viselt terhek és az életformánk jelzője, amelyre a genetikai hatásokon kívül a stressz is jelentősen hat. Viszont még a kisebb mennyiségű, de intenzívebb mozgás is hatékony védelmet képes számára nyújtani.

Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a rövidebb teloméra számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozható, mint például a cukorbetegség, a szívbetegségek bizonyos fajtái és maga a korai halál. Mindezek tanulmányozása során a kutatók arra jutottak, hogy a felnőtteknek legalább 75 perc intenzív, vagy 150 perc közepes intenzitású testmozgást és ezen felül súlyokkal történő edzést kellene végezniük hetente. A gyerekeknek és a serdülőknek napi 90 perc mozgást ajánlanak. Minimum ennyi mozgás képes ellensúlyoznia a teloméra stressz miatti rövidülését.

A mozgás nem luxus

- Le kell rombolni azt az elképzelést, hogy a mozgás felesleges időpocsékolás vagy luxus. Ez egyszerűen szükségszerűség. – elemzi a helyzetet dr. Babai László, az Élj tovább 5 évvel! mozgalom ötletgazdája. A társadalmi szerepvállalás keretében ingyenes fittségi felméréseket biztosítanak mindazoknak, akik komolyan veszik, hogy az egészségükért önmaguk a felelősek.

– A WHO felmérése még a kaliforniai kutatások eredményein is túlmegy. Szerintük ugyanis legalább ötször félóra intenzív testmozgásnak van egészségvédő hatása. Ezt a magyar társadalom tagjainak különösen fontos felismernie és minél előbb felhagyni a tespedéssel.

A témával foglalkozó szakértők most egy olyan kutatást készítenek elő, amelyben a résztvevők megismerhetik a telomérájuk hosszát, hogy kiderüljön, motiválja-e ez őket annyira, hogy változtassanak az életmódjukon. A több testmozgás, a stressz csökkentése, egészségesebb étkezés (főleg a visszafogott vörös hús fogyasztás) ugyanis mind pozitív hatással vannak a teloméra hosszára, és így a hosszabb és egészségesebb életre.

Mire képes még a mozgás?

Az egészség hosszú távú megőrzésének alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás.

Megdöbbentő, hogy míg a nyugat-európai országokban a lakosság 40 %-a mozog heti rendszerességgel, Magyarországon ez az arány mindössze 23 %, sőt a lakosság több mint fele soha nem sportol. A mozgáshiány jelenleg Magyarországon évente kb. 400 milliárd Ft veszteséget eredményez. Holott a rendszeres mozgás csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet, a vérnyomást, a testtömeg-indexet, és a stressz.

Ugyanakkor segít megelőzni a vastagbél-, prosztata-, tüdő- és emlőrákot, valamint a csontritkulást, pihentetőbb alvást biztosít. Hetente már 150 perc kardiomozgás, három alkalomra osztva már elegendő ahhoz, hogy jobb legyen a közérzetünk, fittebbnek és bizonyítottan javuljon az egészségünk, és legalább 5 évvel hosszabb, minőségi életet élhessünk.

www.oxygenmedical.hu

Néha úgy érezzük, hogy nincs olyan nap, amikor ne hallanánk egy újabb csodaszerről, ami egészségesebbé teheti és meghosszabbíthatja életünket. A leghétköznapibb gyümölcsökről, zöldségekről, italokról derül ki, hogy természetes, jótékony hatóanyagokat tartalmaz, ezekről pedig nem árt tájékozódni, hiszen a tudatos táplálkozás ma már nem úri szeszély.

A rezveratrolt több éve tesztelik amerikai kutatók, akik szerint az „élet vize” nemcsak minimumra csökkenti a krónikus betegségek megjelenését, de akár huszonöt évvel is meghosszabbítja az emberek életét.

A rezveratrol egy növényekben előforduló, nem flavonoid típusú, a polifenolok közé tartozó vegyület. Az elsősorban a piros szőlőben megtalálható anyag úgy hat, hogy egy olyan gént aktivál, amelynek hatására sejtvédő anyag termelődik, ami erős antioxidáns, így véd minket a szív- és érrendszeri megbetegedésektől.

A Harvard Orvosi Iskola kutatói szerint például ennek köszönhető, hogy a sok vörösbort ivó franciák tovább élnek.

A szőlő és a vörösbor mellett a magvakban, kocsányban található rezveratrolt az 1990-es évektől tanulmányozzák a vegyület rákellenes, gyulladáscsökkentő, vércukorcsökkentő és a kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt jótékony hatását. Ráadásul a rezveratrol az erek meszesedését is gátolja, csökkenti ugyanis az LDL-koleszterin oxidációját, továbbá fontos gyulladáscsökkentő- és antioxidáns szereppel is rendelkezik.

A rezveratrol hatásos aktivátora a sirtuinoknak. Feltételezhetően a SIRT útvonalak aktiválása által növeli a sejtek oxidatív stresszel szembeni ellenállását is, ezáltal lassítva öregedésüket, és növelve élethosszukat. A rezveratrol kíváló antioxidáns hatásának köszönhetően nagy szerepet játszhat az oxidatív szabadgyökök eliminálásában, valamint minimális szintre csökkenti a DNS mutációk mennyiségét és gátolja a szabadgyökök oxidációját. Képes meggátolni a rákos sejteket tápláló erek kialakulását, így vágva el a tumort a tápanyag-utánpótlástól. Egyik különleges tulajdonsága, hogy képes a szervezetben az ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódni, és ösztrogénként viselkedni.

Epidemiológiai megfigyelések alapján jól ismert, hogy a legtöbb fejlett országban az étrend magas zsír-, telített zsírsav, és koleszterintartalma, valamint a jelentős kalóriabevitel összefüggésbe hozható a szívbetegségekből eredő halálozásokkal.

Ugyanakkor Franciaország egyes területein – mint ahogy az fentebb is elhangzott a vörösbor fogyasztása kapcsán - ez az összefüggés nem mutatható ki. A szívbetegségekkel kapcsolatos halálozások aránya Franciaországban mintegy harmada mint más, azonos zsírbevitelű országokban, például az Egyesült Államokban vagy Angliában. E jelenség a „francia paradoxon” elnevezést kapta.

Ebből is kitűnik, hogy érdemes odafigyelni a rezveratrolra, és sok más „csodatevő” mellett az ezt tartalmazó ételeket és italokat fogyasztani a hosszabb, egészségesebb élet érdekében.

El kell, hogy ismerjük, hogy a 4-6-oson nem sokszor botlunk bele olyan beszélgetésbe, ahol két hétköznapi budapesti polgár a sirtuinok fontosságáról folytat mélyenszántó beszélgetést; ennek az lehet az oka, hogy nem sokszor kerül a figyelem középpontjába a fentebb nevezett enzimfehérje.

Legutóbb szűk egy évvel ezelőtt olvashattuk, hogy magyar kutatóknak is köszönhetően kiderült: nem(csak) a hosszú élet és az örök fiatalság génje hosszabbítja meg az élettartamot, ehhez több mint 300 gén működése szükséges; az egyik ilyen gén a szirtuin.

Ezek az enzimfehérjék számos biológiai folyamatban játszanak kiemelkedő szerepet, legyen szó a stressz válaszról, az energia metabolizmusról, vagy a genomiális szabályozás és DNS javítás megfelelő fenntartásáról. Feltételezett szabályozói továbbá az öregedés folyamatának és a rosttípus differenciálódásának, valamint szoros kapcsolatban vannak a szabadgyökökkel is, amikről az előző cikkünkben olvashattatok.

A sirtuin családnak hét homológ tagja (azaz hasonló felépítésű/szerkezetű, de eltérű funkciójú tagja) van (SIRT1-7). 

A sirtuinok közül az egyik gyakran vizsgált enzimfehérje a SIRT1. A baktériumoktól az emberig szinte mindenfajta élőlényben találtak az élesztőéhez igen hasonló szerkezetű és működésű sir2 (silent information regulator-2) géneket, ami az emberi SIRT1 nevű gén homológja. Élesztőgombákon és Drosphila muslicákon végzett kísérletekből már évekkel ezelőtt kimutatták a SIRT1 élettartam növelő hatását.

Leonard Guarante 1999-ben írta le, hogy a sörélesztő Sir2 génjének módosításával meghosszabbítható a sejtek élettartama. További kutatások megállapították, hogy a SIRT1 ’knock-out’ mutáns egerek rövidebb ideig élnek, mint a vad típusúak.

Transzgenikus egerekben a SIRT1 kis-, vagy közepes mértékben fokozott expressziója mérsékelte a szívben a hipertrófia és a diszfunkció korfüggő progresszióját. Általánosan elfogadott tény a kalóriamegszorításra fokozódó SIRT1-aktivitás, melyet később más aktivátor-faktorokkal próbáltak helyettesíteni, köztük a leghatékonyabb aktivátornak a vörösborban is megtalálható rezveratrol nevű polifenol bizonyult.

A SIRT1 enzim számos jótékony hatása mellett képes befolyásolni az öregedési folyamatokat és sok olyan, az öregedéssel együtt járó betegséget, mint például a II-es típusú Diabetes, az Alzheimer- vagy a Parkinson kór. Továbbá szerepet játszik a különböző típusú rákos megbetegedések, és az oszteoporózis kialakulásának megelőzésében.

Szerepet játszik továbbá gyulladásos folyamatokban, DNS sérülések javításában, valamint a mitokondriális biogenezisben, és az izomrost differenciálódásban.