A D-vitamin jelentősége a csontok erősségének megőrzése szempontjából, már jól ismert tény. Ugyanakkor tudjuk-e, hogy ennek a vitaminnak a hiánya kockázati tényező számos daganat, így első sorban az emlőrák és a vastagbéldaganatok kialakulása és rosszabb kórlefolyása szempontjából? A D-vitamin hiánya magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkorban az 1-es típusú cukorbetegség, míg felnőttkorban a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát növeli.
Utóbbi kutatások a D-vitamin mennyiségének szív- és érrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták. Régóta ismert, hogy a szérumban az aktív D-vitamin szintje fordítottan arányos a vérnyomással mind egészségesekben, mind hipertóniás betegekben. Nem megfelelő D-vitamin-ellátottság esetén a magas vérnyomás nőkben közel háromszor, férfiakban hatszor gyakoribb.
Nagyszámú beteg adatának feldolgozásakor a D-vitamin alacsony szintje mellett a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a szélütés és a perifériás verőérbetegség kialakulását gyakoribbnak találták. Továbbá 2,5-szeres a szívinfarktus kialakulásának a kockázata és a hirtelen szívhalál valószínűsége is ilyen esetekben.
D-vitamin pótlás:
A napsütés az egyik legfontosabb tényező a D-vitamin képződése szempontjából. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban, amikor jóval kevesebb a napsütötte órák száma, érdemes több halat (lazac, tőkehal), májat, tojást, illetve tejtermékeket fogyasztani, valamint valamilyen komplex táplálék-kiegészítőt alkalmazni.
Megelőző céllal- életkortól függően – napi 400-1500 NE (10-45 mikrogramm) D-vitamin pótlólagos bevitele ajánlott. A túlzott D-vitaminpótlás mindenképp kerülendő, hiszen zsírban oldódó vitaminként könnyen elraktározza a szervezet, és túladagolási tüneteket produkálhat, valamint megnövelheti a vesekő képződés veszélyét is.
A helyesen összeállított étrend mellett mindig fontos hangsúlyozni a testmozgás kiemelkedő, egészségmegőrző szerepét is. Ne csak vitaminokat szedjünk, mozogjunk is rendszeresen!
