Napjainkban egyre többet halljuk a „paleolit diéta” kifejezést, megszámlálhatatlan internetes oldalon, fórumokon olvashatunk a módszer lényegéről, mit ehetünk, mit nem…
Számos tévhit, és félreértésre okot adó momentumot találhatunk, amit nem árt tisztázni, mielőtt valaki bele vetné magát a drasztikus változtatásokba. A paleolit „rajongótábor” egyre bővül, ugyanakkor vannak „támadói” is, akik a diéta hatékonyságát megkérdőjelezik, illetve bizonyos részleteit elítélik.
Ebben a cikkben szeretnék „tiszta vizet” önteni a pohárba a paleolit étrend néhány elemével kapcsolatosan.
„A paleolit táplálkozás lényege a visszatérés a kőkori étrendhez. Mivel a gabonafélék és a tejtermékek csupán az utóbbi tízezer évben váltak az ember táplálékává, ezeket egyrészt nem tudjuk megemészteni rendesen, másfelől túl nagy szénhidrát terhelést jelent a szervezetnek, s ez a civilizációs betegségek fő okozója” - írja Szendi Gábor a könyvében.
Alapvetően elmondható napjaink nyugati társadalmáról, hogy mérhetetlen mennyiségű cukrot, finomított lisztet, egyéb egyszerű szénhidrátokat fogyaszt, ami valóban megterheli a szervezetet, és számos betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik (elhízás, 2-tipusú cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma…). Ezt csak tetézi a mozgásszegény életmód, valamint a jelenkor elvárásaiból adódó állandó stressz.
Felnőtt korban egyre több embernél jelennek meg a laktóz-, illetve a glutén-érzékenység tünetei is, melyek a fizikai kellemetlenségek mellett sok pszichés problémát is generálnak.
Elsősorban ezen (testi-, lelki-) problémák kiküszöbölése érdekében fontos a csökkentett szénhidrátbevitel, valamint a tejtermékek és a glutént tartalmazó élelmiszerek étrendből való kiiktatása. (Az étrendből el kell hagyni minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz).
A paleolit táplálkozás kiiktatja a magas fehérje tartalmú hüvelyeseket is, mert lektin található bennük, ami mérgező, áteresztővé teszi a bélfalat, és az így átjutó emésztetlen fehérjék autoimmun folyamatokat és idegrendszeri problémákat idéznek elő.
Ezek a nagyon szigorú megszorítások kevés ember számára tartható elvárásokat támasztanak. Itt hangsúlyoznám, hogy a teljes szigor abban az esetben adekvát, ha a fent említett ételcsoportokkal szembeni érzékenység valóban fenn áll. Abban az esetben, ha glutén-érzékenység nem áll fenn, nyugodtan fogyasztható heti 1-2 alkalommal teljes kiőrlésű pékáru, vagy durum tésztából készült étel.
Tejtermékek kapcsán is tehető némi engedmény. Alapvetően a kemény sajtok mértékkel történő fogyasztásával megengedő a paleolit étrend, de a savanyított tejtermékek, - mint a kefír, natúr joghurt -szintén bevehető alkalmanként a paleolit táplálkozásba, sőt fogyaszthatunk néha laktóz-mentes túrót is.
A hús- és a zsírfogyasztás minden további nélkül megengedett ebben az étrendben. Itt is érdemes pontosítani egy-két momentumot. A hús, az friss csirke, hal, marha, disznó,…hús legyen, lehetőleg sütve, főzve, grillezve készítve! Hanyagoljuk a panírozást, rántást, és a mirelit áruk fogyasztását! Továbbá érdemes kerülni a felvágottak nagy részét is, hiszen ezekben sokszor több az adalék anyag, mint a hús.
Zsírok fogyasztása esetén is legyünk mértéktartóak (főleg, ha az egészségesnek mondott táplálkozásunk mellé nem társul rendszeres fizikai aktivitás)! A kemény sajtok fogyasztása megengedett, de tudjuk azt, hogy ezeknek is nagyon magas a zsírtartalma, így túlzásokba ne essünk ezen a téren sem! A tojás fogyasztása heti 3-4 darabnál ne legyen több!
A paleolit étrend egyéb előnyeinek, hátrányainak tárgyalását folytatom következő cikkemben.
Ne feledjük, ez nem egy „időszakos diéta”, ez egy életmód/életforma, amit hosszú távon, következetesen érdemes folytatni. Természetesen ez esetben sem hagyhatom ki az étrend betartása mellett folytatott, rendszeres testmozgás nélkülözhetetlen szerepének hangsúlyozását.
Táplálkozási tanácsokért, személyre szabott életmód programok összeállításáért forduljon hozzám bizalommal.
Hart Nikolett
Az Oxygen Medical humánkineziológusa
