Életmód Orvoslás

A vér és a táplálkozás összefüggései: megelőzés és kezelés étrendi tanácsokkal.

Ön tudta, hogy a fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, s ennek kb. 10%-a szívódik fel? S hogy a férfiaknak és a változó koron túl lévő nőknek 10-12 mg elegendő? Hallott már arról, hogy a növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vastól? Ismert Ön előtt, hogy a vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti, márpedig ez az állapot megfelelő étrenddel megelőzhető és részben kezelhető

A mai kor népbetegsége?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30 %-a szenved vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők. Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.

A vas felszívódását gátolja:
Túlzott rostbevitel
Egyes fehérjék: tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje
Fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában találhatóak)
Polifenolok
Ásványi anyagok: réz, cink, mangán, foszfor, kalcium
Foszfátok, oxalátok

Vas felszívódását elősegítik:
Folsav
Állati fehérje (húsok, húskészítmények)
Aszkorbinsav, azaz C-vitamin

Vashiányra veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatej-táplálás fontosságát támasztják alá.

Az étrend fontossága
A vérszegénység megelőzésben nagy szerepet kap a helyesen összeállított étrend, mely megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz minden olyan makro- és mikrotápanyagot, melyre az emberi szervezetnek szüksége van. A hosszú ideig tartó egyoldalú táplálkozást folytatóknál, a drasztikus fogyókúrázóknál és a vegán étrenden élőknél gyakrabban kialakulhat ez a betegség. Ezért is annyira fontos hangsúlyoznunk az egészséges, kiegyensúlyozott, rendszeres, változatos táplálkozást, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk hosszú évekig jól működjön.

Ha a betegség kiderült, a táplálkozás mellett a gyógyszeres kiegészítés is elkerülhetetlen. Ha a vérszegénység lassan, fokozatosan alakul ki, nagyfokú anémia is fennállhat anélkül, hogy az panaszt okozna. Éppen ezért nagyon fontos, hogy, ha kiderült a vérszegénység, a betegek komolyan vegyék és gondosan tartsák is be a táplálkozási alapelveket és az orvos utasításait, hiszen hosszú távon így érhető el pozitív eredmény.

Felvetődhet lehetőségként az élelmiszerek vastartalmának növelése (dúsítása), de ezzel kapcsolatban számos nehézségbe ütközünk. A vas nagyon reaktív anyag, azaz nagyon könnyen reakcióba lép más anyagokkal, így az ételek, élelmiszerek elszíneződését is előidézheti.

Javasolt vasbeviteli értékek különböző életkorokban és állapotokban:

 Legfontosabb étrendi tanácsok:
• Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt.
• Minden étkezés tartalmazzon C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben megtalálható: narancs, citrom, lime, grapefruit, nagyon magas a paprika C-vitamintartalma is!
• Nagyobb mennyiségű kávé, tea fogyasztása nem javasolt.
• Túlzott rostbevitel kerülendő.
• A nagy fitát- tartalmú nyersanyagok felhasználásának mérséklése.
• Az E 385-ös tartósítószer (EDTA) kerülése!

Gyűjtsd a vasat!
Mint már korábban említettük, a növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, ugyanis a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg. Utóbbinak körülbelül 15%- a szívódik fel, míg a növényekből körülbelül 3-5%. A nem-hem vas felszívódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével, vagy C-vitamin- tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk. A spenótban, sóskában viszonylag nagy: 4-4,6 mg/100 g a vastartalom, mégis – nagy oxálsav tartalma miatt – rosszabb a hasznosulása.

15 mg vasat tartalmaznak a következő összeállítások:
•  15 dkg sertés vagy pulykamáj
•  5 dkg libamáj
•  20 dkg kacsahús, 8 dkg aszalt paradicsom
•  10 dkg fehérbab, 5 dkg szárnyas májkrém, 5 dkg szárított sárgabarack
•  5 dkg pisztácia, 10 dkg házinyúl, 10 dkg vöröslencse

Köztudott, hogy a máj raktározza a vasat, ezért az ebből készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére heti egy alkalomnál többször nem ajánlatos fogyasztani.

Fókuszban a folát és a B12-vitamin
Vérszegénység alakul ki folát vagy B12-vitamin hiánya esetén is. Táplálékunkban folát van, amely átfogja az összes foláthatású vegyületet, folsavat jellemzően gyógyszerek, esetleg étrend-kiegészítők tartalmaznak. 1 mikrogramm táplálékfolát 0,5 mikrogramm szintetikus folsavval egyenlő. Ritkán fordul elő a B12-vitamin hiánya, de ha huzamosabb ideig fennáll a szervezetben, súlyos, akár irreverzibilis folyamatokat generálhat, főként az emésztőrendszerben, de akár az idegrendszerben is. B12-vitamin csak állati eredetű táplálékokkal kerülhet be a szervezetbe

A foláthiány leggyakoribb okai:
• a táplálékkal történő bevitel elégtelensége
• a csökkent felszívódás
• megnövekedett igény például terheseknél, rosszindulatú daganatos betegségekben vagy krónikus gyulladásos betegségekben
• az alkohol csökkenti a folátszintet , ezért az alkoholistáknál gyakori jelenség

A folát legnagyobb mennyiségben a májban, élesztőben, zöldségekben és főzelékfélékben (spenót, sóska, kelkáposzta, kelbimbó, fejes saláta, sütőtök, cékla, paradicsom), szárazhüvelyesekben, búzacsírában, szójababban, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukban, olajos magvakban, diófélékben, banánban, narancsban, sárgadinnyében található. A folát hőre nagyon érzékeny, sütés, főzés, hosszas melegen tartás következtében 30-90%-a elpusztulhat. Ezért fontos a kíméletes ételkészítés, minél több nyers saláta és gyümölcs fogyasztása.