Életmód Orvoslás

A nyár közepén még sokan szeretnének megszabadulni a fölös kilóiktól, ezért különféle gyorsdiétákhoz folyamodnak. Holott a koplalásnak és a csodát ígérő termékeknek gyakran több káruk van, mint hasznuk. Hart Nikolett, az Oxygen Medical humánkineziológusa a hosszútávú fogyás titkairól és hasznos „trükkökről” beszélt.
A jojó-effektus a szervezet „okos” válasza.

A legtöbb villámkúrával az a baj, hogy a drasztikus megvonások csak rövid távon hoznak eredményt – igaz, akkor látványos lehet -, hosszútávon az esetek döntő többségében azonban megjelenik a jojó-effektus, vagyis a gyors visszahízás.

Ennek hátterében az „okos” szervezet reakciója áll. Ugyanis, amikor a szervezet azt érzi, hogy kevesebb kalóriához jut, magasabb hatásfokra kapcsol és igyekszik minél több kalóriát elraktározni az ínség miatt. Ezért, amint visszaállunk a normál kalória-bevitelre, azt tapasztaljuk, hogy jobban hízunk, mint korábban. Ráadásul az emberek többsége kifejezetten egészségtelenül diétázik, így akár komolyan is árthat a szervezetének. Erre utaló figyelmeztető jelek például a rossz közérzet, a depresszió, a hajhullás, a köröm töredezése, a bőrproblémák.

Az anyagcsere felgyorsítható

Az átgondolatlan fogyókúrákba tehát nem érdemes belemenni, van azonban néhány olyan „trükk”, amelyek kissé felgyorsíthatják az anyagcserét, így hatékonyabbá tehetik a megreformált életmódot. Íme, néhány hasznos tipp:

   • Reggelizzünk!
Ha kihagyjuk a reggeli első étkezést, lelassul az anyagcserénk, és tápanyag híján a szervezetünk nem tud optimálisan működni. Ezért érdemes egy kis időt szánni a reggelire, amely ideális esetben fehérjét is tartalmaz. Ez ugyanis aktiválja a noradrenalin termelését, ezáltal növeli a szívverést és fokozza az éberséget. Ráadásul a fehérjét lassan emésztjük meg, így a vércukor- és energiaszintünk stabil marad.

   • Aludjunk eleget!
Mivel a kialvatlan, fáradt szervezet anyagcseréje lassul, óhatatlanul is több zsír halmozódik fel a bevitt táplálékból. Tehát érdemes odafigyelni, hogy legalább 7 órát aludjunk minden nap.

   • A munka mellett is mozogjunk!
A napi 8-10 órás ülés nem csak lelassítja a zsírégetést, de hosszú távon mozgásszervi problémákat is okozhat. Amikor csak lehet, álljunk fel és járkáljunk, például telefonálás közben, így kissé felfokozhatjuk az anyagcserét.

   • Oldjuk a stresszt!
A stressz miatti alváshiány és az evési-kényszer hatással lehet a pajzsmirigyünkre is, amely olyan hormonokat termel, melyek szabályozzák az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a szívritmust és számos szervet. Innen pedig egyenes az út a súlygyarapodáshoz és /vagy a depresszióhoz. A megfelelő stresszoldó módszerek – elsősorban a mozgás – tehát nem csak fogyasztanak, de a pajzsmirigyet is optimális működésre késztethetik.

Kúra helyett életmód

Egyre többen elfogadják, hogy a fogyókúrák helyett életmódváltásra van szükség! Hosszú távú eredményt csak az hoz, ha új elvek és étrend szerint, új időbeosztással élünk, hogy a rendszeres mozgás is beleférjen a mindennapokba.

A személyre szabott életmód-program azoknak is segíthet, akik már sokszor, sokféle módon próbáltak fogyni – hangsúlyozza Hart Nikolett, az Oxygen Medical humánkineziológusa. Miután ezt a programot csakis a gondos állapotfelmérésre lehet alapozni, így kizárhatóak a kockázati tényezők és kiderülhet, mi a legoptimálisabb edzés- illetve étrend. Onnantól már „csak” kitartásra van szükség, az eredmény pedig biztosan várható.

Kevés "régi bölcsesség" téved akkorát, mint az, amelyik szerint a lustaság félegészség. A lustaságot nemcsak a főnökünk és a családunk nem tolerálja, de még a szervezetünk sem, mégis egyre több hír szól arról, hogy a magyar emberek nagy része nem fordít elég időt és persze energiát a megfelelő mennyiségű testmozgásra.

A modern társadalmakban a fizikai inaktivitás az egyik legkiterjedtebb rizikófaktor, és a hétköznapi emberek csak most kezdenek ráébredni, hogy minden betegség előfordulásában komoly szerepet játszik. Heti 150 percnél kevesebb kardio edzés például már több mint kockázati tényező, hiszen megnöveli a szív- és keringési betegségek, az Alzheimer-betegség, a kettes típusú cukorbetegség, valamint a metabolikus szindróma előfordulását.

A kifogásokat keresőknek kifejezetten rossz hír, hogy ezeket humán és laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatok is alátámasztják.

Az inaktivitás miatt felgyűlt hasi zsír szisztémás gyulladás forrása, ami inzulinrezisztenciához, érelmeszesedéshez, és akár tumor növekedéséhez is vezet. Ezzel szemben számos tanulmány és cikk foglalja össze azokat az eredményeket, amelyek hitelesen bizonyítják a rendszeres testmozgás jótékony, halálozási kockázatcsökkentő-, valamint az átlagélettartamot növelő hatását, illetve számos betegség kialakulásában közrejátszó preventív hatását.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a rendszeres testedzés hozzájárul a lipid értékek javulásához, megakadályozza az elhízást, javítja az általános közérzetet, növeli a munkateljesítményt, vagy éppen csökkenti a csontozat és izomzat sérülési kockázatát.

A rendszeres fizikai terhelés hatására javul a vérkeringés is, így nő a szívizmok oxigénellátottsága, a szív teljesítóképessége, és erősebb, hatékonyabb összehúzódásra lesz képes.

A fokozott fizikai aktivitás értágító típusú anyagok felszabadulásával jár, ennek köszönhetően a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek megelőzésében is kiemelkedő szerepe van, sőt, ne felejtsük el azt is, hogy a szervezet inzulinműködésére is jó hatással van. A tréning során fokozódik az inzulinérzékenység, ami jelentősen hozzájárul a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzéséhez.

Ma már természetesnek tekinthető, hogy a kardio-respiratórikus rendszer, az endokrin rendszer és a többi szervrendszer kifogástalan működéséhez szükséges a rendszeres testmozgás.Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a vezető halálokként szereplő betegségek többsége összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal, valamint az elhízással.

Köztudott, hogy az aerob fizikai aktivitás javítja az anyagcsere funkciókat, megnöveli a mitokondriumok (légzési „sejtszervecskék”) számát, és az oxidatív enzimek aktivitását a vázizomban, így hatékonyabb szabályozást alakít ki az egész szervezetben. Továbbá fokozza a mitokondriális biogenezist (mitokondriumok képződését), hatékonyan eliminálja/javítja az estleges fehérje sérüléseket, génmutációkat,- ez által csökkenti bizonyos degeneratív betegségek kialakulásának kockázatát, és lassítja az öregedési folyamatokat.