Életmód Orvoslás

Magyarországon - csak úgy, mint Amerikában -, a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legnagyobb népegészségügyi problémát, valamint halálozási rizikófaktort. Ennek hátterében a magas összkoleszterin - (azon belül is az LDL koleszterin emelkedett szintje), valamint triglicerid szint áll.

Egy 2011-ben, a BMC Medicine nevű tudományos folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány 1401 tudományos cikk eredményeit feldolgozva írta le azt a tényt, hogy felnőtteknél a rendszeres aerob fizikai aktivitás, valamint a megfelelő diéta együttes hatására mennyire jelentősen csökken a vér lipid- és lipoprotein koncentrációja.

Az említett összefoglalóban azokat a kísérleteket vették figyelembe, amelyek megfeleltek a következő kritériumoknak:

- kontrolált vizsgálatok voltak,

- az aerob testedzés mellett megfeleltek a felsorolt diétás követelményeknek (a teljes kalóriabevitel maximum 10%-a lehetett telített zsírsav, és a koleszterinfogyasztás nem haladhatta meg a 300mg/nap-os mennyiséget, továbbá a rostfogyasztás nők esetében ≥ 25g/nap, férfiak esetében ≥ 35g/nap lehetett),

- a vizsgálatok időtartama ≥ 4hét volt,

- publikált vizsgálatok voltak - bele értve disszertációkat is,

- bármilyen nyelven publikált közlemény lehetett,

- a publikált cikkek az 1955-2009-ig terjedő időszakban jelentek meg,

Valamennyi vizsgálat mérte a vér lipidek/lipoproteinek koncentrációját.

Az összefoglaló szerkesztői az összes feltételnek megfelelő 1401 tudományos cikk alapján 559 férfi és 559 nő eredményeiből készítettek statisztikai elemzést. Számszerűsítve a zsírértékek csökkenésének mértékét: az összkoleszterin értéke átlagosan 7,5%-al, a totál koleszterin/HDL aránya 6,6%-al, az LDL koleszterin értéke 7,2%-al, míg a triglicerid szint 18,2%-al csökkent a vizsgált személyek esetében.

A felsorolt értékek közül az LDL koleszterin csökkentése a legmeghatározóbb a kardiovaszkuláris kockázatok csökkentése szempontjából. Wilson és munkatársai a vizsgálatok alapján megfogalmazták, hogy az LDL minden 1%-nyi csökkentésével ugyanúgy 1%-kal csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek 12 éven belüli előfordulása. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres aerob testmozgás, valamint a megfelelő táplálkozás életmódbeli beiktatása akár 7%-al is csökkentheti a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Meg kell említeni, hogy egyéb olyan vizsgálatok, ahol csak a rendszeres fizikai aktivitás hatását vizsgálták, a koleszterinszint változásának tekintetében, a fent említett értékek (összkoleszterin, LDL, triglicerid) csökkenése kevésbé volt látványos, ellenben a HDL koleszterinszintje emelkedett. Ez a pozitív változás nem jelentkezett a jelen összefoglalóban vizsgált egyéneknél.

Az HDL szint növelésére ajánlható a fibrátok, illetve a niacin (B3-vitamin) bevitele a szervezetbe.

A tanulmány konklúziója tehát a következőket fogalmazza meg: A normál vér triglicerid, valamint koleszterinszint elérésének leghatékonyabb módja a rendszeres fizikai aktivitás és a megfelelően összeállított étrend együttese, kiegészítve fibrátok és niacin bevitelével.

A teloméra elmélet

A legújabb – és 2009-ben Nobel-díjjal jutalmazott - kutatások szerint létezik bennünk egy genetikai óra, amely nem más, mint a kromoszómák vége, az úgynevezett teloméra régió. Az ehhez kapcsolódó öregedési teória a teloméra-elmélet, ami német kutatások által egy újabb aspektussal gazdagodott. A teloméra, a mozgás és a fiatalság megőrzésének titkairól dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője beszélt.

A legjobb fiatalító kúra

A telomérát úgy kell elképzelni, mint a cipőfűző végére erősített műanyag védőkupakot. Ahogy a kupak a fűzőt, úgy védi a teloméra is a DNS-t a kromoszómák végén. Úgy tűnik, a telomérában rejlik az öregedés kulcsa, ugyanis amikor a teloméra megrövidül, a sejt elkezd öregedni és végül elpusztul. Vagyis, ha meg tudjuk védeni a teloméra hosszát, az lelassíthatja az öregedést. És most a kutatók megtalálták ennek a legtermészetesebb módját: a hosszútávú fizikai aktivitást! Vagyis a drága kozmetikai készítmények és a plasztikai sebészet helyett sokkal olcsóbb és egészségesebb fiatalítókúrát is választhatunk: a mozgást.

A Homburgi egyetem tudósai megmérték jelenleg is aktív, 20 év körüli futók, egykori, most 50 év körüli atléták és nem dohányzó, de nem is mozgó hasonló korú személyek teloméra-hosszúságát. Az eredmények bebizonyították, hogy a rendszeres és kitartó edzés aktivál egy telomeráz nevű enzimet, amely megállítja a teloméra rövidülését. Ennek hatása megfigyelhető volt az idősebb atlétáknál, náluk ugyanis sokkal kisebb mértékű volt a rövidülés. Vagyis – bár az  öregedés folyamata elkerülhetetlen – a fizikai aktivitással sokkal tovább lehetünk „örök fiatalok”.

Életmódunk lenyomata

A California Egyetem pszichiátria professzora, dr. Elissa Epel megfogalmazása szerint a teloméra hosszáról azt feltételezhetjük, hogy az életünk során viselt terhek és az életformánk jelzője, amelyre a genetikai hatásokon kívül a stressz is jelentősen hat. Viszont még a kisebb mennyiségű, de intenzívebb mozgás is hatékony védelmet képes számára nyújtani.

Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a rövidebb teloméra számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozható, mint például a cukorbetegség, a szívbetegségek bizonyos fajtái és maga a korai halál. Mindezek tanulmányozása során a kutatók arra jutottak, hogy a felnőtteknek legalább 75 perc intenzív, vagy 150 perc közepes intenzitású testmozgást és ezen felül súlyokkal történő edzést kellene végezniük hetente. A gyerekeknek és a serdülőknek napi 90 perc mozgást ajánlanak. Minimum ennyi mozgás képes ellensúlyoznia a teloméra stressz miatti rövidülését.

A mozgás nem luxus

- Le kell rombolni azt az elképzelést, hogy a mozgás felesleges időpocsékolás vagy luxus. Ez egyszerűen szükségszerűség. – elemzi a helyzetet dr. Babai László, az Élj tovább 5 évvel! mozgalom ötletgazdája. A társadalmi szerepvállalás keretében ingyenes fittségi felméréseket biztosítanak mindazoknak, akik komolyan veszik, hogy az egészségükért önmaguk a felelősek.

– A WHO felmérése még a kaliforniai kutatások eredményein is túlmegy. Szerintük ugyanis legalább ötször félóra intenzív testmozgásnak van egészségvédő hatása. Ezt a magyar társadalom tagjainak különösen fontos felismernie és minél előbb felhagyni a tespedéssel.

A témával foglalkozó szakértők most egy olyan kutatást készítenek elő, amelyben a résztvevők megismerhetik a telomérájuk hosszát, hogy kiderüljön, motiválja-e ez őket annyira, hogy változtassanak az életmódjukon. A több testmozgás, a stressz csökkentése, egészségesebb étkezés (főleg a visszafogott vörös hús fogyasztás) ugyanis mind pozitív hatással vannak a teloméra hosszára, és így a hosszabb és egészségesebb életre.

Mire képes még a mozgás?

Az egészség hosszú távú megőrzésének alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás.

Megdöbbentő, hogy míg a nyugat-európai országokban a lakosság 40 %-a mozog heti rendszerességgel, Magyarországon ez az arány mindössze 23 %, sőt a lakosság több mint fele soha nem sportol. A mozgáshiány jelenleg Magyarországon évente kb. 400 milliárd Ft veszteséget eredményez. Holott a rendszeres mozgás csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet, a vérnyomást, a testtömeg-indexet, és a stressz.

Ugyanakkor segít megelőzni a vastagbél-, prosztata-, tüdő- és emlőrákot, valamint a csontritkulást, pihentetőbb alvást biztosít. Hetente már 150 perc kardiomozgás, három alkalomra osztva már elegendő ahhoz, hogy jobb legyen a közérzetünk, fittebbnek és bizonyítottan javuljon az egészségünk, és legalább 5 évvel hosszabb, minőségi életet élhessünk.

www.oxygenmedical.hu

Amikor pizzásdobozzal az ölünkben elterülünk a kanapén, és arra gondolunk, hogy inkább megnézünk egy sorozatot, és kihagyjuk a héten az edzést, akkor jusson eszünkbe: szervezetünk piszkosul mérges lesz ránk. Lehet, hogy nem a hétvégén durcizik be, lehet, hogy nem is idén, de hogy egyszer megbosszúlja magát minden hibánk, arra nyugodtan fogadhatunk.

Az emberek egy része persze rájön, hogy ez az út nem járható, és elindul egy új úton; mások hosszú külső ráhatás után a szeretteik érdekében és nyomására változnak meg. Azoknak pedig, akik még mindig a kifogásokat keresik, egy nagyon, nagyon rossz hírrel kell szolgálnunk: eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a fizikai inaktivitással/aktivitással úgynevezett epigenetikai változások jönnek létre a szervezetben, melyek bizonyos százalékban örökölhetők is.

Igen, ez azt jelenti, hogy a lustaságunk levét nemcsak mi, hanem utódaink is megisszák.

Növesszünk sörhasat, vagy engedjünk utat a testünket sanyargató zsírrétegnek, és máris rossz pontot szereztünk mint jövendő szülő. Persze, aggódni nem kell, hogy a gyámhatóság ezért előre megfoszt minden apai vagy anyai jogunktól, de legtöbbünket igenis érdekli, hogy sok más mellett ily módon is felelősek vagyunk utódainkért.

Maga a megfigyelés, mely szerint az ember a saját életmódjával hatással van a leszármazottakra, már az 1800-as évek elején felmerült, amikor is Jean-Baptiste Lamarck leírta, hogy az élőlények továbbörökíthetik egyedi életük során szerzett tulajdonságaikat az utódoknak.

Ez, kérem szépen, evolúció, de minimum fejlődés. Néha rossz, néha jó irányba.

Az epigenetikus öröklődés molekuláris alapjait az elmúlt évtizedekben sok élőlényen tanulmányozták. Bár az ember még nem került sorra, azt sikerült kideríteni, hogy a változások kellő pontossággal és gyakorisággal öröklődnek át egyik sejtről a másikra, sőt, néha egyik szervezetről a másikra is.

Az epigenetikával az elmúlt években több ezer tudományos közlemény és számtalan konferencia foglalkozott, az egyik legfontosabb kutatási eredményt végül a John Hopkins Egyetem Orvosi Karának Epigenetikai Központja publikálta. A kutatók önkéntesek genetikai örökítőanyagának mintázatát vizsgálták.

Mivel az alapfeltevés szerint a környezeti hatások, illetve az öregedés hatására mennek végbe az epigenetikai változások, az egyéni génmintázatnak módosulnia kell az évek folyamán. Ezért a tudósok először ugyanazokat az egyéneket vizsgálták meghatározott időközönként, és a vizsgált alanyok körülbelül harmadánál tapasztaltak változást a DNS módosulásában. Ezzel pedig sikeresen bizonyították, hogy az epigenetikus mintázat változik az életkorral.

A kutatócsoport a mintázatok átörökítését is vizsgálta, és hasonlóan az előző vizsgálatokhoz, itt is kimutatták a génmintázat időbeli változását, ráadásul a változások iránya a családtagok között azonos irányú volt.

A kutatók által közölt tanulmány szerint bebizonyosodott, hogy az epigenetikus változások öröklődnek.

Következtetésként tehát elmondható, hogy sok más mellett az életmód is jelentősen befolyásolja az életminőséget, valamint meghatározója lehet különböző betegségek kialakulásának, vagy éppen a hosszú, egészséges életnek generációkon keresztül.