Életmód Orvoslás

A vér és a táplálkozás összefüggései: megelőzés és kezelés étrendi tanácsokkal.

Ön tudta, hogy a fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, s ennek kb. 10%-a szívódik fel? S hogy a férfiaknak és a változó koron túl lévő nőknek 10-12 mg elegendő? Hallott már arról, hogy a növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vastól? Ismert Ön előtt, hogy a vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti, márpedig ez az állapot megfelelő étrenddel megelőzhető és részben kezelhető

A mai kor népbetegsége?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30 %-a szenved vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők. Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.

A vas felszívódását gátolja:
Túlzott rostbevitel
Egyes fehérjék: tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje
Fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában találhatóak)
Polifenolok
Ásványi anyagok: réz, cink, mangán, foszfor, kalcium
Foszfátok, oxalátok

Vas felszívódását elősegítik:
Folsav
Állati fehérje (húsok, húskészítmények)
Aszkorbinsav, azaz C-vitamin

Vashiányra veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatej-táplálás fontosságát támasztják alá.

Az étrend fontossága
A vérszegénység megelőzésben nagy szerepet kap a helyesen összeállított étrend, mely megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz minden olyan makro- és mikrotápanyagot, melyre az emberi szervezetnek szüksége van. A hosszú ideig tartó egyoldalú táplálkozást folytatóknál, a drasztikus fogyókúrázóknál és a vegán étrenden élőknél gyakrabban kialakulhat ez a betegség. Ezért is annyira fontos hangsúlyoznunk az egészséges, kiegyensúlyozott, rendszeres, változatos táplálkozást, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk hosszú évekig jól működjön.

Ha a betegség kiderült, a táplálkozás mellett a gyógyszeres kiegészítés is elkerülhetetlen. Ha a vérszegénység lassan, fokozatosan alakul ki, nagyfokú anémia is fennállhat anélkül, hogy az panaszt okozna. Éppen ezért nagyon fontos, hogy, ha kiderült a vérszegénység, a betegek komolyan vegyék és gondosan tartsák is be a táplálkozási alapelveket és az orvos utasításait, hiszen hosszú távon így érhető el pozitív eredmény.

Felvetődhet lehetőségként az élelmiszerek vastartalmának növelése (dúsítása), de ezzel kapcsolatban számos nehézségbe ütközünk. A vas nagyon reaktív anyag, azaz nagyon könnyen reakcióba lép más anyagokkal, így az ételek, élelmiszerek elszíneződését is előidézheti.

Javasolt vasbeviteli értékek különböző életkorokban és állapotokban:

 Legfontosabb étrendi tanácsok:
• Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt.
• Minden étkezés tartalmazzon C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben megtalálható: narancs, citrom, lime, grapefruit, nagyon magas a paprika C-vitamintartalma is!
• Nagyobb mennyiségű kávé, tea fogyasztása nem javasolt.
• Túlzott rostbevitel kerülendő.
• A nagy fitát- tartalmú nyersanyagok felhasználásának mérséklése.
• Az E 385-ös tartósítószer (EDTA) kerülése!

Gyűjtsd a vasat!
Mint már korábban említettük, a növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, ugyanis a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg. Utóbbinak körülbelül 15%- a szívódik fel, míg a növényekből körülbelül 3-5%. A nem-hem vas felszívódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével, vagy C-vitamin- tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk. A spenótban, sóskában viszonylag nagy: 4-4,6 mg/100 g a vastartalom, mégis – nagy oxálsav tartalma miatt – rosszabb a hasznosulása.

15 mg vasat tartalmaznak a következő összeállítások:
•  15 dkg sertés vagy pulykamáj
•  5 dkg libamáj
•  20 dkg kacsahús, 8 dkg aszalt paradicsom
•  10 dkg fehérbab, 5 dkg szárnyas májkrém, 5 dkg szárított sárgabarack
•  5 dkg pisztácia, 10 dkg házinyúl, 10 dkg vöröslencse

Köztudott, hogy a máj raktározza a vasat, ezért az ebből készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére heti egy alkalomnál többször nem ajánlatos fogyasztani.

Fókuszban a folát és a B12-vitamin
Vérszegénység alakul ki folát vagy B12-vitamin hiánya esetén is. Táplálékunkban folát van, amely átfogja az összes foláthatású vegyületet, folsavat jellemzően gyógyszerek, esetleg étrend-kiegészítők tartalmaznak. 1 mikrogramm táplálékfolát 0,5 mikrogramm szintetikus folsavval egyenlő. Ritkán fordul elő a B12-vitamin hiánya, de ha huzamosabb ideig fennáll a szervezetben, súlyos, akár irreverzibilis folyamatokat generálhat, főként az emésztőrendszerben, de akár az idegrendszerben is. B12-vitamin csak állati eredetű táplálékokkal kerülhet be a szervezetbe

A foláthiány leggyakoribb okai:
• a táplálékkal történő bevitel elégtelensége
• a csökkent felszívódás
• megnövekedett igény például terheseknél, rosszindulatú daganatos betegségekben vagy krónikus gyulladásos betegségekben
• az alkohol csökkenti a folátszintet , ezért az alkoholistáknál gyakori jelenség

A folát legnagyobb mennyiségben a májban, élesztőben, zöldségekben és főzelékfélékben (spenót, sóska, kelkáposzta, kelbimbó, fejes saláta, sütőtök, cékla, paradicsom), szárazhüvelyesekben, búzacsírában, szójababban, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukban, olajos magvakban, diófélékben, banánban, narancsban, sárgadinnyében található. A folát hőre nagyon érzékeny, sütés, főzés, hosszas melegen tartás következtében 30-90%-a elpusztulhat. Ezért fontos a kíméletes ételkészítés, minél több nyers saláta és gyümölcs fogyasztása.

Legutóbbi posztjaim általában a fogyással, és a paleolit étrenddel foglalkoztak, de úgy gondolom érdemes egy pár szót ejteni napjaink másik “népbetegségéről”, a Refluxról is.

Milyen tünetei vannak a Reflux-betegségnek?

Reflux tünetként a telítettség érzet mellett gyomortáji égető-csípő fájdalom (pyrosis), sav felböfögése, savanyú, kesernyés szájíz és rossz lehelet, bevont nyelv, nyelési nehézség, súlyosabb esetben fájdalmas nyelés jelentkezhet. Reflux esetén rekedtség és éjszakai, illetve reggeli köhögés, köhécselés is előfordulhat.

A Reflux tünetek általában az étkezés után 1 órával jelentkeznek, illetve lefekvés után (telítettség és a vízszintes testhelyzet miatt könnyebb a sav visszaáramlása, a sav Reflux). Létezik az ún. néma Reflux is, melynek során atipusosak a tünetek, azaz nem kifejezettek és nem jellemzőek a nyelőcső Reflux folyamatra (pl. nincs kifejezett gyomorégés, csak pl. tartós köhögés, köhécselés áll fenn). Ebben az esetben mivel a nem jellemző tüneti panaszok elfedik a valódi Reflux alap-okot, mint kiváltó okot, igen hamar kialakulhat ebből a folyamatból a Reflux betegség és szövődményei, mint kórfolyamat.

Mi okozhatja a betegséget?
Fokozott lehet a gyomor-bennék termelődése és visszaáramlása tartós stressz (idegi hatás), depressziós állapot, terhesség fennállása esetén is (a rekesz felnyomott állapota, ill. hormonális - progeszteron - hatás miatt), ekkor a legkisebb idegi behatásra is jelentkezhet a gyomorfájdalom és a felfelé áramló égető–csípő érzet, kialakítva a Reflux betegség kórfolyamatát. Hasonló tüneteket indikálhatnak, illetve alakíthatnak ki egyes gyógyszerek mellékhatásként (pl. a különböző pyrinek- Aszpyrin, Algopyrin, Kalmopyrin, illetve egyes szteroid tartalmú gyógyszerek). Nagyban fokozza a nyelőcső bántalmait, a Reflux kialakulását a dohányzás és az alkoholfogyasztás, melyek úgy kémiailag, mint mechanikailag irritációt és gyulladást váltanak ki a nyelőcsőben és a gyomorban, felsőlégutakban.

Itt kell megemlíteni a Helycobacter pylori nevű baktériumot is, mely a gyomor legyengítése, illetve a fokozott savtermelés által közvetett módon a Reflux tünetek/betegség kialakulását is elősegítheti.

Reflux betegség, mint pszichoszomatikus kórfolyamat

Természetgyógyász megközelítés szerint a Reflux betegség egyértelműen a pszichoszomatikus betegségek "oszlopos" tagja. Alapvetően a stressz és a helytelen táplálkozási szokások váltják ki, melynek kellemetlen és fájdalommal járó Reflux tünetei egy "önmagába visszatérő" láncolatot hoznak létre, azaz fokozzák a stresszt.
A negatívnak ítélt gondolatok, események energetikai blokk gyűjtőhelye, központja a gyomor, illetve a vastagbélrendszer.

Mire figyeljünk, hogyan táplálkozzunk?
Lényeges, hogy lefekvés előtt ne terheljük meg a gyomrot (gravitációs hatás), célszerű könnyű fehérje és kevés nehezen emészthető szénhidrát, ill. magas telítetlen zsírsav tartalmú ételt fogyasztani vacsorára. Üresen sem szabad hagyni hosszú távon a gyomrot, a nap folyamán többször és egyszerre keveset együnk.

Különösen fontos, hogy csökkentsük a savas kémhatású, zsíros ételek, italok (kávé, szénsavas italok, üdítők, savas borok) fogyasztását, ezzel szemben növeljük a lúgosító jellegű tápanyagok felvételét.
A célzott terápia mellett, ajánlott a savmegkötő ételek gyakori fogyasztása (nassolni valóként), mint pl. a tönkölybúza pászka, köles vagy a korpovit keksz, és a magas rosttartalmú ételek (teljes kiőrlésű pékáruk, kenyér, magvak). A tej és a Na-bicarbonát (szódabikarbóna) csökkentheti a Reflux betegség tüneteket, de önmagukban nem oldják meg a problémát.

Hogyan mozogjunk?
Célszerű lassúbb ütemű sport tevékenységet is választani, pl. a mellúszás nemcsak a légzés mechanikai és gázanyagcsere folyamatát segíti, de a víz felhajtó ereje által a gyomorra - nyelőcsőre nehezedő gravitációs nyomás is csökken, miközben a fokozott, de nem megerőltető vérkeringés a nyálkahártyák gyógyulását, a gyomor - nyelőcső ürülését is segíti. Megfelelő mozgást biztosít még a séta és a csak kevéssé vagy közepesen megerőltető kirándulás.

És ami még fontos

A mindennapi stressz megfelelő kezelése nagyon lényeges. Légző-torna, relaxáció, szauna, masszázs, egyéb alternatív lehetőségek állnak rendelkezésünkre, melyek rendszeres alkalmazásával igen hatékonyan orvosolható a stressz által indukált számos probléma, ily módon a refluxos tünetek kezelésében is elengedhetetlen.

Hart Nikolett

az Oxygen Medical humánkineziológusa

Hamár Paleo, nézzünk bizonyos betegségeket, mikor,hogy alkalmazható?!

Előző bejegyzéseim egyikében a “könnyített palo” étrendről írtam, amely abban az esetben alkalmazható, ha valaki alapvetően csak súlycsökkentés céljából szeretne változtatni az értrendjén, de egyéb betegség, vagy laktóz-, illetve gutén-érzékenység nem áll fenn nála.

A paleolit étrend a diabetológiában nem elfogadott, viszont az eredményei alapján - nagyon sokszor - annál sokkal célravezetőbbnek mutatkozik.

A paleosok között elterjedtek olyan téves elképzelések, hogy inzulinrezisztenciában nem kell számolni a CH (szénhidrát) grammokat, sőt, minél kevesebb CH-ot eszik, annál jobb. Azonban inzulinrezisztenciában a paleolit étrendet az inzulinrezisztenciának megfelelő szigorú szempontok szerint kell felépíteni. Tehát továbbra is 3 óránként kell étkezni és továbbra is számolni kell a bevitt CH grammokat! Ráadásul az inzulinrezisztencia+paleo étrendet a májat tehermentesítő étrend vázára felépítve 3-as kombinációjú étrendet kapunk, amely ötvözi a nyugati orvoslás, a paleo étrend és a keleti orvoslás tudását.

Miért a paleo?

Az ősemberre és az evolúcióra történő - sok szempontból támadható - hivatkozás helyett érdemes a kórós élettani működések normalizálódását szem előtt tartani. A paleolit étrend megszünteti a szivárgó bél szindrómát, tehermentesíti az immunrendszert, a hasnyálmirigyet és az emésztőrendszert. Így a szervezet "fellélegezve" végre elkezdheti regenerálni, meggyógyítani önmagát. A paleolit étrend egy tehermentesítő étrend. Úgy is mondhatnánk, hogy ha rengeteg felesleges követ pakolt a hátizsákjába és a cipeléstől sajogva fáj a háta, nos, akkor ne fájdalomcsillapítót vegyen be, hanem pakolja ki végre a köveket a zsákból.

Mi az áteresztő bélszindróma?

A megemésztett tápanyagok felszívódása a szorosan egymáshoz kapcsolódó bélnyálkahártya sejtek kesztyűujj-szerű bélyholyhain át történik. A bélbolyhok felszínén szigorúan őrzött "kapuk" vannak, amelyeken át csak a szervezet számára hasznos anyagok juthatnak be a vérkeringésbe. A toxikusak a bél üregében maradnak és a széklettel távoznak.

A glutén, lektin, szaponin tartalmú ételek az egymáshoz szorosan kapcsoló bélhámsejtek között mikroszkópikus réseket - kóros felszívódási kapukat - nyitnak, amiken keresztül a mérgező és az immunológiailag káros anyagok immár akadálytalanul jutnak be a vérkeringésbe. A vérárammal az összes szervünkhöz odajutó káros anyagok folyamatosan terhelik, betegítik a testünket.

Mit hagyjon el az étrendjéből?

• gabonák: búza, rozs, árpa, zab (glutén)
• krumpli, kukorica, szója  (szaponin)
• hüvelyes zöldségek: bab, borsó, lencse, földimogyoró (lektin)
• tejtermékek: tej, kefír, joghurt, lágy sajtok, túró, tejföl, tejszín (A1 béta kazein, laktóz, marhainzulin) fogyaszthatóak: félkemény, kemény sajtok, vaj

Mit fogyasszon mértékkel?

• gyors felszívódású szénhidrátokat: gyümölcsök, gyümölcslevek, paleo sütemények
• nagy szénhidráttartalmú ételek: sütőtök, gesztenye

A gyors felszívódású szénhidrátok és a nagy szénhidráttartalmú ételek túlzott inzulintermelésre kényszerítik, folyamatosan csúcsra járatják a hasnyálmirigyet.

Minden inzulinrezisztenciás ugyanúgy regál erre a típusú étrendre?

A kontroll vércukorterhelés inzulinszintekkel vizsgálat alapján a 3-as kombinációjú tehermentesítő étrend mellett az inzulinrezisztenciások nagy részénél általában elég a napi 100-130g szénhidrát bevitele. Ugyanakkor néha szükséges emelni a napi CH mennyiségét. A helyesen végzett tehermentesítő étrend mellett úgy látszik, hogy csökken a szervezet CH igénye, kevesebbel is hatékonyan működik. A mennyiség függ a testalkattól, az illetőre jellemző szénhidrát-anyagcsere gyorsaságától, a betegség fennállásának idejétől, az egyéb társuló betegségektől, a folyamatos stressz-terheléstől, az alvás minőségétől, és nagyban az edzettségi szinttől, vagyis egyénenként változó.

Inzulinrezisztenciában a bevitt napi szénhidrátmennyiséget csak fokozatosan, hetente, és az egyes étkezéseknél előírt bevitellel arányosan szabad csökkenteni, különben rosszul lesz. Inzulinrezisztenciában a test "külső szénhidrát tápegységről" működik, tehát a szénhidrátok drasztikus lecsökkentése a vércukorleeséseket gyakoribbá teszi és az amúgy is emelkedett inzulinszintet tovább emeli. A szervezet napi CH igénye hosszú távon változhat, tehát legalább évente ellenőrizni érdemes.

Mit lehet enni?

• hús, hal, tojás
• állati és növényi zsiradék
• alacsony cukortartalmú gyümölcs, zöldség
• olajosmagvak (a földimogyorón kívül bármelyik) mértékkel

Zsíradékokról röviden:

• Szabadon ehető: vaj, nyers salátákhoz: extra szűz olívaolaj, sütéshez: kókusszír, disznó-, kacsa-, libazsír
• Nem: margarin és egyéb növényi olajak

Ha segítségre van szüksége egy új életmód kialakításában (ami személyre szabottan tartalmazza a megfelelő táplálkozás-, testmozgás-, és stresszkezelési ajánlásokat), keressen fel bízalommal az Oxygen Medicalban, és segítek Önnek.

Hart Nikolett

Az Oxygen Medical humánkineziológusa