Életmód Orvoslás

Lehangoltság, szorongás, súlyfelesleg

A hidegben sem kell feltétlenül beszorulni az edzőterem falai közé – sőt a téli hangulati mélypontokon is úrrá lehet az ember, ha a szabadban sportol. Ennek egyrészt a természetes fény az oka, másrészt pedig az, hogy a természet részévé válva rádöbbenhetünk, hogy a tél rengeteg szépséget is kínál. A rendszeres mozgás csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót, a magányosság érzését. A mozgás növeli önbecsülésünket, önbizalmunkat, megváltoztatja pszichés állapotunkat és társas kapcsolatainkat. A testmozgás növeli az állóképességet és az izomerőt, valamint gátolja a túlzott súlygyarapodást.

Vegyük például a korcsolyázás élettani hatásait: fokozza a stresszel szembeni ellenálló képességet, serkenti a vérkeringést, segíti a légzőrendszer és az immunrendszer működését, valamint számos krónikus betegség rehabilitációjában is hasznosnak bizonyult már.

Asztma esetén

Ha asztmával küzd, sem kell kerülnie a szabadban való testmozgást, csak érdemes odafigyelni egy-két dologra. A hideg levegő száraz. A száraz levegőn való testmozgás pedig bronchospasmust (léghólyagok erőteljes összehúzódása) okoz. Az asztmások körülbelül 70-90 százalékánál, míg a nem asztmások 10 százalékánál fordul elő a testmozgás által kiváltott bronchospasmus. Ha síelni vagy snowboardozni készül, legyen Önnél szájmaszk, mely megőrzi a kilélegzett levegő nedvességtartalmát. Ennek hiányában, mikor csak lehet, takarja be a sálával a száját és orrát, valamint figyeljen a vakáció alatt is a gyógyszerek pontos adagolására!

Csontritkulás ellen

Nagyon sok aktív korban lévő, de már ötvenen túli embert és időseket sújtó probléma, a csontritkulás. Ez a probléma hatékonyan kezelhető nordic walkinggal és sífutással, és nemcsak a betegség kialakulása, hanem súlyosabbá válása is megelőzhető. A csontok terhelés hatására hasonlóan képesek megerősödni, mint az izmok, mert a kalcium csak olyan mértékben épül be a csontba, amilyen mértékben azt megterheljük. A sífutás vagy a nordic walking folyamán kialakított izomköpeny védi a csontot ezért, bár a csontritkulásban szenvedő betegek valóban kevés sportot űzhetnek – ezt a kettőt kifejezetten ajánlják számukra a szakorvosok.

Bármilyen téli sportot is választunk, mindenképpen figyeljünk oda a megfelelő, réteges öltözködésre, az alapos bemelegítésre, és a fokozatosságra. Ne hajtsuk túl a szervezetünket, keressük meg a szívünkhöz közeli téli sportot, és élvezettel végezzük, amikor csak tehetjük!

Télen is figyeljünk a megfelelő, vitamindús táplálkozásra (ajánlott akár 3-4 havi-, kúraszerű vitaminpótlás is), továbbá a megfelelő folyadékbevitelt se hanyagoljuk, hiszen télen is nagyon fontos szervezetünk megfelelő hidratáltsága.

A D-vitamin jelentősége a csontok erősségének megőrzése szempontjából, már jól ismert tény. Ugyanakkor tudjuk-e, hogy ennek a vitaminnak a hiánya kockázati tényező számos daganat, így első sorban az emlőrák és a vastagbéldaganatok kialakulása és rosszabb kórlefolyása szempontjából? A D-vitamin hiánya magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkorban az 1-es típusú cukorbetegség, míg felnőttkorban a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát növeli.

Utóbbi kutatások a D-vitamin mennyiségének szív- és érrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták. Régóta ismert, hogy a szérumban az aktív D-vitamin szintje fordítottan arányos a vérnyomással mind egészségesekben, mind hipertóniás betegekben. Nem megfelelő D-vitamin-ellátottság esetén a magas vérnyomás nőkben közel háromszor, férfiakban hatszor gyakoribb.

Nagyszámú beteg adatának feldolgozásakor a D-vitamin alacsony szintje mellett a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a szélütés és a perifériás verőérbetegség kialakulását gyakoribbnak találták. Továbbá 2,5-szeres a szívinfarktus kialakulásának a kockázata és a hirtelen szívhalál valószínűsége is ilyen esetekben.

D-vitamin pótlás:

A napsütés az egyik legfontosabb tényező a D-vitamin képződése szempontjából. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban, amikor jóval kevesebb a napsütötte órák száma, érdemes több halat (lazac, tőkehal), májat, tojást, illetve tejtermékeket fogyasztani, valamint valamilyen komplex táplálék-kiegészítőt alkalmazni.

Megelőző céllal- életkortól függően – napi 400-1500 NE (10-45 mikrogramm) D-vitamin pótlólagos bevitele ajánlott. A túlzott D-vitaminpótlás mindenképp kerülendő, hiszen zsírban oldódó vitaminként könnyen elraktározza a szervezet, és túladagolási tüneteket produkálhat, valamint megnövelheti a vesekő képződés veszélyét is.

A helyesen összeállított étrend mellett mindig fontos hangsúlyozni a testmozgás kiemelkedő, egészségmegőrző szerepét is. Ne csak vitaminokat szedjünk, mozogjunk is rendszeresen!

A több műszakban dolgozókra jellemző alváshiány vagy rendszertelen alvás növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát és az elhízás veszélyét - állítják bostoni kutatók.

A legújabb kutatások szerint a rendszertelen alvás anyagcsere-zavarokat eredményez, ami növeli a krónikus betegségek kockázatát, mint például az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kialakulását, sőt akár halálos kimenetelű is lehet. A hipotézisek bizonyításaként kutatók megvizsgálták, hogy ha az elnyújtott alvás megszakításával egyidejűleg a 24 órás napi körforgást, ciklust is megzavarják, az gyengíti-e a cukorháztartást és az anyagcserét.

A tanulmányban 21 normál testsúlyú személy vett részt: 11 férfi és 10 nő, korukat illetően 11 fiatal (23 +/- 2 év) és 10 idősebb (60 +/- 5 év). A kiválasztás alapfeltétele volt, hogy a tesztet megelőző 3 évben egyikük sem dolgozhatott több műszakban, és az elmúlt 3 hónapban 2-nél több időzónát nem válthattak. Az önként jelentkezőket megkérték, hogy a kutatást megelőző 3 hétben 10 órát töltsenek minden éjjel az ágyban. Ezt követően a résztvevőket 3 hétig laboratóriumi körülmények között figyelték meg. Ebben az időszakban 5-6 órát aludhattak egy 24 órás periódusban. Egy napot pedig 28 órára növeltek, ezzel modellezve egy napi 4 órás időzóna eltolódást. Ez a modell lehetővé tette, hogy a kutatók megfigyeljék az alvás zavarok és a napi ciklus változtatásának együttes hatását. A vizsgálatokat 9 visszaszoktató nappal zárták le.

A krónikus alvási zavarok és a napi ritmus egyidejű változtatása egy normál étrend követése esetén az inzulin kiválasztásban 32%-os visszaesést mutatott, és az ebből eredő magas vércukor néhány esetben elő-cukorbetegséget eredményezett. Ennek eredményeképpen a 3 hét alatt feltárt adatok alapján a résztvevők 1 év alatt átlagban 5,7 kg-ot híznának hasonló alvási körülmények között és napi ritmus mellett. Feltételezve, hogy az étkezésben és az aktivitásban a megfigyelt személyek nem változtatnának, így ez az életvitel könnyen vezethetne cukorbetegséghez és elhízáshoz.

Jelen kutatás - az egészségügyi kockázatok csökkentésére - azt ajánlja a több műszakban dolgozóknak, hogy növeljék az alvási periódusukat és tegyenek meg mindent azért, hogy ciklikussá tegyék napjaikat. A kutatók azt már tudják, hogy az alváshiány hatással van a glükóz anyagcserére, de további kutatások szükségesek ezen változások mértékének, mechanizmusának és dinamikájának megállapításához.

Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC)