Életmód Orvoslás

A téli – kora tavaszi nedves, hideg időszakban újra gyakoribbá válnak a megfázások, fertőzések, melyeket szeretnénk megúszni, ám gyakran épp apróságokkal, mindennapi szokásainkkal ártunk a legtöbbet. Mit tegyünk, és mit ne, hogy könnyebben átvészeljük a náthás, influenzás időszakot?

A University of Massachusetts Medical School kutatói 8 éven át vizsgálták az alkoholfogyasztás, a különböző fertőzések, gyulladások és az immunitás közötti kapcsolatot. Megállapították, hogy nagyobb mennyiségű alkohol hatására a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre.

A Tufts University kutatói szerint, a tipikus, magas zsírtartalmú nyugati étrend hatására romlik az immunrendszer működése. Kevesebb zsír fogyasztásával javult a fertőzések elleni védekezésben fontos szerepet játszó T-sejtek működése.

A túlsúly szintén fogékonyabbá tehet a fertőzésekre. A test zsírszövetei által előállított hormonok ugyanis aktiválják az immunrendszer gyulladásos válaszát. A testzsír tehát az anyagcsere szempontjából nagyon is aktív szövet, a T-sejtek működését csökkentő, gyulladáskeltő vegyületek forrása.

Kerüljük ugyanakkor a drasztikus fogyókúrákat, melyek legyengítik az immunrendszert, a fogyás legyen lassú, folyamatos folyamat!

A Tel-Aviv University kutatói felfedezték, hogy a krónikus stressz nem csupán gyengíti az immunrendszert, de az immunerősítést célzó gyógyszeres terápiák hatékonyságát is csökkenti. A folyamatos, fel nem dolgozott stressz többek között alvászavart okoz, és ezek együttese a hormonháztartás felborulásához vezethet. Alváshiány esetén emelkedik a stressz hormon (kortizol) szintje, ami az immunrendszerben gyulladásos választ provokál, ennek tartós fennállása a szövetek károsodásához vezet.

Emellett befolyásolja immunrendszerünk működését társas kapcsolataink megléte/hiánya, a bennünk dúló érzelmek minősége/intenzitása, és persze a környezeti stressz-faktorok is.

Mit tegyünk tehát?

Ne hanyagoljuk társas kapcsolatainkat! A beszélgetések segítenek a stressz leküzdésében. Ne fogyasszunk alkoholt, kivétel a napi max. 1-2 dl jó minőségű, száraz vörösbor – melyet érrendszeri terápiának is tekinthetünk -.

Részesítsük előnyben a friss zöldség- és gyümölcsleveket, és a tiszta vizet! Térjünk át a tudatos, reformtáplálkozásra, mely a súlytöbbletet is mérsékli! Napi szinten figyeljük oda a megfelelő stressz-kezelésre: próbáljuk ki a jógát, meditációt, masszázst, légzéstechnikákat!

És ami a legfontosabb: legkevesebb heti három alkalommal illesszünk be napirendünkbe valamilyen általunk kedvelt testmozgást is!

Emellett lényeges lenne a napi minimum 7 órás pihentető alvás, és a megfelelő vitaminbevitel.

Immunrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges vitaminok: A, B6, C, D és E vitamin, a folsav, továbbá a fertőzések elleni védekezésben fontos szelén, réz, cink és vas.

A vér és a táplálkozás összefüggései: megelőzés és kezelés étrendi tanácsokkal.

Ön tudta, hogy a fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, s ennek kb. 10%-a szívódik fel? S hogy a férfiaknak és a változó koron túl lévő nőknek 10-12 mg elegendő? Hallott már arról, hogy a növényi eredetű élelmi anyagokban lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vastól? Ismert Ön előtt, hogy a vashiányos vérszegénység 80%-ban a női nemet érinti, márpedig ez az állapot megfelelő étrenddel megelőzhető és részben kezelhető

A mai kor népbetegsége?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30 %-a szenved vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők. Fontos tény, hogy az anémia, azaz a vérszegénység gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80%-a a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, akkor az emberiségnek több mint fele vashiányos.

A vas felszívódását gátolja:
Túlzott rostbevitel
Egyes fehérjék: tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje
Fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában találhatóak)
Polifenolok
Ásványi anyagok: réz, cink, mangán, foszfor, kalcium
Foszfátok, oxalátok

Vas felszívódását elősegítik:
Folsav
Állati fehérje (húsok, húskészítmények)
Aszkorbinsav, azaz C-vitamin

Vashiányra veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabbul szívódik fel. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatej-táplálás fontosságát támasztják alá.

Az étrend fontossága
A vérszegénység megelőzésben nagy szerepet kap a helyesen összeállított étrend, mely megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz minden olyan makro- és mikrotápanyagot, melyre az emberi szervezetnek szüksége van. A hosszú ideig tartó egyoldalú táplálkozást folytatóknál, a drasztikus fogyókúrázóknál és a vegán étrenden élőknél gyakrabban kialakulhat ez a betegség. Ezért is annyira fontos hangsúlyoznunk az egészséges, kiegyensúlyozott, rendszeres, változatos táplálkozást, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk hosszú évekig jól működjön.

Ha a betegség kiderült, a táplálkozás mellett a gyógyszeres kiegészítés is elkerülhetetlen. Ha a vérszegénység lassan, fokozatosan alakul ki, nagyfokú anémia is fennállhat anélkül, hogy az panaszt okozna. Éppen ezért nagyon fontos, hogy, ha kiderült a vérszegénység, a betegek komolyan vegyék és gondosan tartsák is be a táplálkozási alapelveket és az orvos utasításait, hiszen hosszú távon így érhető el pozitív eredmény.

Felvetődhet lehetőségként az élelmiszerek vastartalmának növelése (dúsítása), de ezzel kapcsolatban számos nehézségbe ütközünk. A vas nagyon reaktív anyag, azaz nagyon könnyen reakcióba lép más anyagokkal, így az ételek, élelmiszerek elszíneződését is előidézheti.

Javasolt vasbeviteli értékek különböző életkorokban és állapotokban:

 Legfontosabb étrendi tanácsok:
• Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt.
• Minden étkezés tartalmazzon C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben megtalálható: narancs, citrom, lime, grapefruit, nagyon magas a paprika C-vitamintartalma is!
• Nagyobb mennyiségű kávé, tea fogyasztása nem javasolt.
• Túlzott rostbevitel kerülendő.
• A nagy fitát- tartalmú nyersanyagok felhasználásának mérséklése.
• Az E 385-ös tartósítószer (EDTA) kerülése!

Gyűjtsd a vasat!
Mint már korábban említettük, a növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, ugyanis a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg. Utóbbinak körülbelül 15%- a szívódik fel, míg a növényekből körülbelül 3-5%. A nem-hem vas felszívódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével, vagy C-vitamin- tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk. A spenótban, sóskában viszonylag nagy: 4-4,6 mg/100 g a vastartalom, mégis – nagy oxálsav tartalma miatt – rosszabb a hasznosulása.

15 mg vasat tartalmaznak a következő összeállítások:
•  15 dkg sertés vagy pulykamáj
•  5 dkg libamáj
•  20 dkg kacsahús, 8 dkg aszalt paradicsom
•  10 dkg fehérbab, 5 dkg szárnyas májkrém, 5 dkg szárított sárgabarack
•  5 dkg pisztácia, 10 dkg házinyúl, 10 dkg vöröslencse

Köztudott, hogy a máj raktározza a vasat, ezért az ebből készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére heti egy alkalomnál többször nem ajánlatos fogyasztani.

Fókuszban a folát és a B12-vitamin
Vérszegénység alakul ki folát vagy B12-vitamin hiánya esetén is. Táplálékunkban folát van, amely átfogja az összes foláthatású vegyületet, folsavat jellemzően gyógyszerek, esetleg étrend-kiegészítők tartalmaznak. 1 mikrogramm táplálékfolát 0,5 mikrogramm szintetikus folsavval egyenlő. Ritkán fordul elő a B12-vitamin hiánya, de ha huzamosabb ideig fennáll a szervezetben, súlyos, akár irreverzibilis folyamatokat generálhat, főként az emésztőrendszerben, de akár az idegrendszerben is. B12-vitamin csak állati eredetű táplálékokkal kerülhet be a szervezetbe

A foláthiány leggyakoribb okai:
• a táplálékkal történő bevitel elégtelensége
• a csökkent felszívódás
• megnövekedett igény például terheseknél, rosszindulatú daganatos betegségekben vagy krónikus gyulladásos betegségekben
• az alkohol csökkenti a folátszintet , ezért az alkoholistáknál gyakori jelenség

A folát legnagyobb mennyiségben a májban, élesztőben, zöldségekben és főzelékfélékben (spenót, sóska, kelkáposzta, kelbimbó, fejes saláta, sütőtök, cékla, paradicsom), szárazhüvelyesekben, búzacsírában, szójababban, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukban, olajos magvakban, diófélékben, banánban, narancsban, sárgadinnyében található. A folát hőre nagyon érzékeny, sütés, főzés, hosszas melegen tartás következtében 30-90%-a elpusztulhat. Ezért fontos a kíméletes ételkészítés, minél több nyers saláta és gyümölcs fogyasztása.