Sokat lehet hallani a médiában a szabadgyökökről, de nem igazán tudjuk, hogy mik is ezek, és miben rejlik titkuk, szerepük fontossága.
Ez a cikk ebben a témakörben próbálja eligazítani az olvasókat.
Kevesen tudják, hogy az anyagcsere folyamatok/energiatermelés során olyan reaktív molekulák képződnek, melyek a mitokondriumból (légzési „sejtszervecskéből”) kiszabadulva oxidációs folyamat révén károsíthatják a sejtalkotó fehérjéket, nukleinsavakat, valamint zsírokat. Ezeket a molekulákat nevezzük szabadgyököknek.
Keletkezésük természetes folyamat, amit az egészséges szervezet jól működő védekező rendszere kompenzálni képes, így fent tud tartani egy megfelelő egyensúlyt a meghibásodás, és a javítás között. Ha az egyensúly felborul, és a szabadgyökök mennyisége bizonyos szint fölé emelkedik, egy idő után visszafordíthatatlan molekuláris károsodások jönnek létre, ami hosszútávon súlyos sejt degenerációhoz, vagy sejthalálhoz vezethet.
Köztudottan a fehérjék oxidációja az egyik legfontosabb formája az oxidatív károsodásoknak. Az ilyen fehérjék felhalmozódása a szervezetben rontja az enzim funkciókat, sejt toxicitást idéz elő, ezáltal gyorsítja az öregedési folyamatokat. A kor előrehaladtával, a szabadgyökök több mutáns fehérjét eredményeznek, melyek az évek során hibák tömkelegét halmozzák fel.
Hatással leginkább az oxigén-függő szervekre, szövetekre van, úgy mint az agy, a szív, az izmok és a vese. Ennek kapcsán alakulnak ki olyan degeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór, Alzheimer-kór és a koszorúér megbetegedések.
Szoros összefüggés van az anyagcsere-folyamatok és szabadgyök képződése között, és az egyik kapcsolat a két rendszer között valószinűleg a sirtuin fehérje család.
A légzési láncból „kiszökő” reaktív szabadgyökökkel szembeni védekezésre a szervezetnek van egy genetikailag kódolt antioxidáns rendszere, mely közvetlen, hatékony segítséget biztosít a kártékony elemek gyors eliminálására.
Saját antioxidáns rendszerünk hatékonysága nagymértékben fejleszthető megfelelő életmóddal: rendszeres fizikai aktivitással, kiegyensúlyozott-, változatos táplálkozással, valamint stressz-kezeléssel.
Természetesen a legjobban működő semlegesítő rendszerek mellett is maradnak károsító gyökök, melyek szerkezeti-, illetve funkcióbeli változásokat hoznak létre a különböző fehérjékben, zsírokban, vagy akár a DNS-ben, ezzel előmozdítva az elkerülhetetlen öregedési folyamatokat.