Bár a betegség nevét a petefészek elváltozásáról kapta, alapvetően egy hormonális betegségről van szó, amelyre jellemző a férfi nemi hormonnak, az úgynevezett androgénnek a túlsúlya. Ez a hormon normál esetben is jelen van a női szervezetben, de túlzott mennyisége számos kellemetlen tünetet idéz elő a PCO- szindrómás nőkben.
A jellemző panaszok egyike a fokozott szőrnövekedés, mely nem csak a végtagokon, hanem a mellkason és az arcon is jelentkezik. De szintén a túl sok férfi nemi hormonnak köszönhetően gyakran erősen pattanásos bőr és túlsúly jellemzi az érintett nőket.
Az "esztétikai" problémákon túl egyéb tünetek is jelentkeznek. A PCO-szindrómás nők jellemzően vérzészavarral küszködnek. Menstruációjuk a normálisnál sokkal ritkább, vagy egyáltalán nincs. A legtöbb nő emiatt keresi fel orvosát, és az alapos kivizsgálás során derül fény a betegségre.
Hosszabb távon problémát okozhat a meddőség is. A szindróma nevét adó petefészek elváltozás ugyanis úgy alakul ki, hogy a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat képződik. Ez a kéreg megakadályozza az érett pete kilökődését, a tüszőrepedést. Ez által lehetetlenné válik a megtermékenyülés.
A meg nem repedt tüszők maradványaiból alakulnak ki a folyadékot tartalmazó ciszták, ami az ultrahang vizsgálatkor a jellegzetes ún. policisztás ultrahang képet adja.
A betegség rendkívül változatosan zajlik. A számos lehetséges tünet közül nem mindenkinél alakul ki mindegyik. A menstruáció rendszertelensége, vagy teljes hiánya, az elhízás, az aknés bőr, a szőrösödés és a cisztás, esetleg megnagyobbodott petefészkek jelentik a PCOS klasszikus tüneteit, de emellett számos anyagcsere eltérés illetve kóros laborlelet is színesítheti a képet.
Életmóddal a betegség ellen
A gyógyszeres terápia mellett egyre nagyobb teret kap az életmód változtatás is, mellyel a cél az, hogy a beteg megszabaduljon súlyfeleslegétől. Számos vizsgálat szerint ugyanis a PCO-szindrómában szenvedő nők egyharmadában a fogyás önmagában is képes a hormon egyensúly visszaállítására, így a peteérés, tüszőrepedés normalizálására, és segíthet az inzulinrezisztencia felszámolásában is. Így az első és legfontosabb lépés a rendszeres testmozgás beiktatása életünkbe. Másik fontos tényező a helyes táplálkozás.
Kedvező hatású lehet a finomított élelmiszerek kerülése, a cukorfogyasztás mérséklése, a fehér liszt és általában a magas glikémiás indexű ételek, a tartósítószerekben és adalékanyagokban bővelkedő élelmiszerek mellőzése. A tejtermékek, elsősorban a sovány tej, tejsavó fehérje is ronthat az állapoton, mivel megemelheti a vérben az inzulin, valamint az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-I) szintjét. A PCOS-ellenes diéta a glikémiás indexet is figyelembe veszi, mérsékelhető az étrend szénhidráttartalma, és ezt kombinálhatjuk a halakban, omega-3 zsírsavakban gazdag mediterrán étrend javaslataival. Érdemes előnyben részesíteni a hidegen sajtolt olajokat (például az antioxidánsokban gazdag extra szűz olíva olajat), sovány húsból készült ételeket.
Főbb javaslatok:
- Magas glikémiás indexű ételek kerülése, szénhidrátfogyasztás mérséklése és/vagy szétosztása 4-5 kis étkezésre, zöldségfogyasztás mennyiségének növelése
- Rendszeres testmozgás (minimum 30 perc naponta)
- Omega-3 zsírsav bevitel növelése (főként halakkal)
- Energiabevitel mérséklése napi 500-1000 kcal-val ha fogyás szükséges, vékony hölgyek esetében súlygyarapítás, izomtömeg növelése
- Stressz kezelő módszerek elsajátítása
- Dohányzás felfüggesztése
- Mérsékelt alkoholfogyasztás vagy absztinencia
